2013.06.03 – Magántanuló záróvizsgája

A fiunk levizsgázott, és befejezte a tanévet.

Mivel ez volt az első megmérettetésünk, nagyon izgultam, pedig a tanárok olyan aranyosak voltak, hogy szerveztek nekünk egy próbavizsgát is. Mesélték, hogy nem szeretik, ha a magántanulót csak kétszer látják egy évben, jó, ha tudnak róla év közben is. Nekünk is jól jött, hogy másfél hónapja felmérték a gyerek tudását, és megnyugtattak, hogy jól felkészült a fiunk. Ennek ellenére én úgy izgultam, hogy előtte napokkal már a vizsgával álmodtam.

11-re kellett mennünk, el is kezdte írni egy külön teremben a matekot. Mikor végzett, kimentünk az udvarra játszani. Visszatérve énekelt, megírta a nyelvtan felmérőt, megint levegőztünk egyet, aztán tollbamondást írt, környezetből felelt, bemutattuk az itthon készített munkáit és rajzait. Elég sok volt ez így, el is fáradt a végére, de legalább bebizonyosodott, hogy igenis terhelhető, és még a terhelés végén is viszonylag jól teljesít (majd 4 órán át tartott a számonkérés).

Az eredményei: matekból ötöst kapott! Nagyon örültünk, hiszen ez az eredmény is azt bizonyítja, hogy NEM diszkalkuliás (mint azt az oly sokszor említett Szakértői Bizottság állította), ha az lenne, nem tudna harmadikos korában háromjegyű számokat háromjegyű számokkal szorozni, és az osztás se menne neki tizedes törtekig.

Magyarból négyest kapott, bár csak egy-két ponttal maradt le az ötösről (félévkor kettes volt). Volt néhány hibája (ékezetet hagyott le, egy t-vel írta azt, hogy „kapott” – mindezt én figyelmetlenségnek tudom be, hiszen a szabályt jól ismeri), de egyik se volt égbekiáltóan nagy hiba, és egyik se volt tárgyi tévedés, tehát helyesen ismerte fel a mondatfajtákat, szófajokat, jól fokozta a melléknevet, jól ragozott, stb. A tollbamondásban csak kétszer rontott, erre talán kaphatott volna ötöst… Már nem hisszük el még azt se, hogy diszgráfiás, csak azt, hogy nehézségei vannak, elvileg nem is lett volna szabad nyelvtanból értékelni az állítólagos rossz állapota miatt, szóval normális mércével mérve is erős négyes lett – ennek nagyon örültünk!

Ha valaki azt hiszi, hogy a magántanulónak játék a vizsga, mert azt nem veszik olyan komolyan a tanárok, akkor téved. Ugyanazt a feladatlapot írta meg, amit a bejáró gyerekek is megírtak, és természetesen a pontozás is olyan elvek szerint működött, tehát szó sincs arról, hogy el lehet bliccelni a tanulást!

(Néhány szó a tanulás mennyiségéről: jóval kevesebbet tudtam a gyerekkel foglalkozni, mint amennyit szerettem volna. Pironkodva vallom be, volt olyan, hogy két napig se tanultunk, mert közbejött valami, és amikor tanultunk, akkor se orrvérzésig. Tehát közel se töltöttünk annyi időt a könyv fölött, mint amennyit a közoktatásban töltött volna, de úgy látszik, itthon jóval hatékonyabban hasznosult az a kis idő, mint az a sok az iskolában…)

Nagy megkönnyebbülés és öröm volt mindannyiunknak ez a sikeres vizsga!

Nagy megkönnyebbülés és öröm volt mindannyiunknak ez a sikeres vizsga!

Ezek a jó eredmények nagyon megerősítették a fiunk önbizalmát! A volt iskolájában már alig kapott hármasnál jobb jegyeket (elismerem, hogy nem is mindig teljesített jól; fásult és demotivált volt, mindenféle pszichoszomatikus tünetekkel küzdött). Érzésem szerint elkönyvelték problémás, gyenge képességű gyereknek. Mi ugyan ezt nem hittük el, de ő sajnos igen. A jegyei meredeken romlottak, azt gondoljuk, hogy legkésőbb negyedikben talán meg is bukott volna…

Megnéztem az ellenőrzőjét, és az első félévben (amit még az iskolában töltöttünk) csak 5 darab ötöst kapott. Egyet versmondásra (a Csókai csókát itthon tanulta meg velem), egyszer rajzolt egy szép libát, elénekelt egy dalt, valamint kettőt egy olyan (tárgyi tudás szempontjából szinte töltelék) tárgyból, amit egy másik pedagógus tartott. Tehát elmondható, hogy teljesítménye az iskolában semmiből nem érte el az ötös szintet. Matekból például (amiből magántanulóként 94 %-os tesztet írt!) a következő jegyei voltak: 4, 2, 2, 3, 3, 3…

Mindezekkel csak azt akarom mondani, hogy nagyon hasznára vált az itthonlét.

Hogy mi lehet a (csak legszebb álmainkban elvárt) javulás magyarázata?

–          Biztos, hogy sokat segít rajta a fejlesztés és a speciális torna.

–          A személyes odafigyelés és türelem, a személyre szabott tanterv, amit itthon, tőlem kapott meg szintén segíthetett neki.

–          Igen nagy az alvásigénye (olvastam valahol, hogy a sok alvás segíti az idegrendszer fejlődését), biztos az is sokat számított, hogy itthon 9-ig (vagy tovább) tud aludni, míg iskolába járáskor 6-kor csörgött neki az óra.

–          A nyugalom. Az egyik terapeutának fel is tűnt, hogy milyen felszabadult volt a gyerek, kérdezte, is, hogy mi történt vele? Aznap volt utoljára iskolában…

Végezetül elmondom, hogy nagy hálával tartozunk a régi iskolájának, amiért nem szavaztak neki bizalmat, és olyan rövid úton megszabadultak tőle! Akkor ugyan nagyon fájt a döntésük, de most belátom, hogy – bár nem ez munkált bennük –  nagy jót tettek a fiunkkal.  Hálásak vagyunk továbbá a befogadó iskola tanárainak, akik elhitették vele, hogy ő egy jó képességű, okos gyerek!

Itt a pihenés ideje: nagyszülők, táborok, kalandok

Itt a pihenés ideje: nagyszülők, táborok, kalandok

Advertisements

33 thoughts on “2013.06.03 – Magántanuló záróvizsgája

  1. Én is azt vettem észre az elmúlt 4 év alatt, hogy lenne egy “hülye gyerekem”, ha intézménybe járna, otthonoktatottként pedig egy kifejezetten jól teljesítő. Ha ezt megosztom másokkal gyakran az a reakció, hogy ha kikerül a “való életbe”, akkor már nem lesz neki könnyített környezet, kudarcot fog vallani.

    Erre a feltevésre is rácáfol az idő, mert vannak dolgok, amik lassabban (és sok munkával) érnek be, de beérnek! Azokban a dolgokban, amikben tehetséges, túlszárnyalja a korosztályát. Erre bejárósként nem lenne lehetősége, mert diszes címkével valamelyik alsó fiókban senyvedne. Ezt megerősítésnek szántam 🙂

    Annak pedig nagyon örülök, hogy a kitartásotokkal elértétek, hogy eggyel kevesebb “hülyegyerek” és eggyel több boldog, kiegyensúlyozott legyen!

    • Igen, a régi iskolájában az a címke volt ráragasztva a gyerekre, hogy “az a szerencsétlen X., akinek szinte egyik tárgy sem megy, ügyetlen is, meg gyenge is, ugyan mért nem viszi el az anyja végre valami speciális iskolába??”…
      Most pedig, magántanulóként ez a címkéje: “az az okos X., aki harmadikos létére már az ötödikes-hatodikos tananyagból is tud bizonyos részeket”.
      Nagyon nem mindegy… főleg a fiunknak, aki persze rögtön észrevette a státuszában beállt változást (ti. hogy “hülye” gyerekből “okos” gyerekké vált), és mondhatom, azóta a büszkeségtől nőtt egy centit, úgy kihúzza magát!!!

  2. Hát Szívből gratulálok az egész családotoknak, hisz valamilyen formán együtt álltatok ki a helyzet mögött. Boldogság, hogy a fiad újra önbizalommal teli lett és kiegyensúlyozott, felszabadult. Azt hiszem ez megérte a kálváriát ami előtte volt.
    Le a kalappal előtted, mindem tiszteletem a tiéd. 🙂 🙂

    • Nagyon köszönöm a biztatást és az elismerést; olyan jól esik, hogy ezt leírod, mert keserves hónapok vannak mögöttünk, néha már majdnem megfordult a fejünkben, hogy nem kéne-e abbahagyni a kapálózást, és úszni az árral…?

  3. Nagyon örülök, hogy fiatok ilyen jól vizsgázott és megmutatta milyen ügyes és okos gyerek. Gratulálok és jó egészséget és jó pihenést kívánok neki a szünetre.Ági mama.

  4. Én is szeretnék gratulálni 🙂 A kitartáshoz, az ügyességhez , csak így tovább 🙂
    Szerintem neki sem kell mindenáron 100%-os tudással bizonyítania. Aki értékeli, az így is tudja milyen nagy eredmény ez, aki meg nem annak minden hiába.
    Kiderült, hogy igenis jó képességei vannak 🙂 !
    Remélem ajándékképpen a nyár is megjön 🙂

    • Olyan jó érzés, hogy ilyen sokan gondoltatok ránk, és együtt éreztek velünk!
      Mindnyájatoknak köszönjük, Neked is Kriszta!
      Egyáltalán nem vagyunk elégedetlenek, hogy csak négyest kapott, én tudom, hogy emögött milyen tudás van, az én szememben ez egy kitűnő bizonyítvány!
      Most már csak a pihenés vár rá, mindenféle szórakozás, remélem, hogy nem sítábor lesz a dologból 🙂 .

  5. Nagyon büszke vagyok rátok így, ismeretlenül is, es minden oo gyerekre es szülőre!!! Isten adjon nektek tovabbra is erőt es mostmár egy kis nyugalmat a nyárra!:) szeretettel ölellek benneteket…

  6. Nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült az évetek! És teljesen együtt érzek veled, sajnos a bőrünkön tapasztaltuk, mit tehet az iskola a gyerekekkel….és milyen piszok mázlisták vagytok, hogy már levizsgáztatok!!!! Nekünk június 17-e után lesznek a vizsgáink…:(

    • Mikor megtudtam, hogy ilyen hamar kell vizsgáznunk, bizony megijedtem, mert olyan felkészületlennek éreztem magunkat. De most már örülök, hogy túl vagyunk rajtam, és csak lógatjuk a lábunkat (legalábbis a tankönyv nem kerül elő).
      Az is bebizonyosodott, hogy jó döntést hoztunk, és én se vallottam kudarcot, mint tanítónő – csupa csupa sikerélmény ért minket mostanában. És a legfontosabb: a gyerek elhiszi magáról, hogy okos.
      Köszönjük Neked is, hogy szorítottál értünk!

  7. Én is gratulálok nektek!!! Nagyon jó, hogy kijártátok ezt az utat, és nem adtátok fel a sok nehézség miatt. Csak így tovább!

  8. Nagyon örülök, hogy sikerült. Bizony, nem kell annyit “tanulni” a gyerekkel, viszont az, hogy más az életmódja, hogy egyébként többet vagy vele, hogy azzal foglalkozhat, ami tényleg érdekli, hogy ne érik kudarcok, az ösztönzően hat a teljesítményére. Már csak annyi, hogy próbálj meg ne annyira izgulni vizsga előtt, mert gyerek ösztönösen megérzi, és azt hiszi, hogy itt most aztán hűha! Mi, amikor még úgy volt, tök lazára vettük, nem érdekelt, hányast kapnak (persze jókat). A bizonyítványukat nem is látják a gyerekeink, én is csak aláfirkantom a nevem, oszt jó napot. Kitartást kívánok a továbbiakhoz! Szeretettel, Réka

    • Első vizsgánk volt, persze, hogy izgultam, de átestem én is a tűzkeresztségen, és ígérem, legközelebb már nem görcsölök annyit! Köszönjük bátorító szavaidat!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s