2013.09.19. – Megmentőm

Mivel van nekünk itthon egy majdnem 4 éves, lelkes szakemberünk, aki a mikroszkóptól kezdve a mosógépig mindent szívesen megszerel, gyakori vendég nálunk az idős varrógépműszerész.  A mester mindig nagyon morcos arcot vág, de aranyból van a szíve és főleg a keze. Előfordult már, hogy sírva hívtam fel egy reggel, hogy holnap jön a megrendelő a szoknyákért, a gépem meg elromlott, és mindent félretéve sietett a megmentésemre! A férfiak többsége a nőket külsejük szerint osztályozza (az a bögyös szőke), de ez a mester a nőket a varrógépükről jegyzi meg: „…ja, maga az, akinek az a régi kis barna borítású neumann-ja van!” – hallom rosszkedvű hangját a telefonban.

Szóval a mester elég sűrűn jár hozzánk, lassan már kapukulcsot is adunk neki. Azon is gondolkodtunk, hogy havi átalányt kap tőlünk, vagyis fizetünk egy fix összeget, ő meg bármikor jön kárt elhárítani. Férjem szerint lehet, hogy a mester titokban csokit ad a gyereknek, és buzdítja, hogy bátran bíbelődjön csak a géppel, hiszen érdeke, hogy minél sűrűbben hívjuk ki. Legutóbbi látogatásakor be kellett vallanom, hogy az ifjú kolléga nagyjavítást csinált, ugyanis nemcsak legót dugott be a motorba, hanem magára is rántotta a gépet, így a szakember a gyereksebészeten kötött ki (megfigyelésen), a varrógép meg a mesternél töltött egy hetet felújítás céljából.

A mester egyébként gépészmérnök végzettségű, a varrógépműszerészet a szíve csücske, de sajnos már nem tud megélni belőle. Valamikor munkája java részét az ipari gépek javítása tette ki. Rengeteg volt akkoriban a varroda, állandó munkát adott neki azok javítása. Az ilyen kis vacak háztartási varrógépekre, mint az enyém, szinte rá se nézett akkoriban, most meg ezekkel egészíti ki a fizetését, ugyanis karbantartóként dolgozik egy irodaházban…

Előre félek, hogy mi lesz, ha a mester leesik a lábáról, és már nem tud dolgozni; vannak-e még régi vágású aranykezű szakemberek…?

Mester, kívánom, hogy Isten éltesse sokáig erőben, egészségben!

(Egy jó tanács azoknak, akik varrógépet szeretnének venni: a mester szerint a modern, programozható gépek nem sokat érnek. Hamar elromlanak, és nem lehet őket megjavítani. Aki varrni szeretne, az szerezzen be egy régi, NDK gyártmányú Naumann-t, azokat úgy összerakták a németek, hogy még évtizedek múlva is működni fognak, ráadásul alkatrész is jobban lesz hozzájuk.)

Bár ez a bácsi nem műszerész (ha jól látom, szíjgyártó), így képzeljétek el az én mesteremet is

Bár ez a bácsi nem műszerész (ha jól látom, szíjgyártó), így képzeljétek el az én mesteremet is

Reklámok

16 thoughts on “2013.09.19. – Megmentőm

  1. Sajnos egyre kevesebb az ilyen régivágású aranykezű szakember,és a javítások is egyre drágábbak..:(
    Azt vettem észre,hogy olcsóbb egy új pár cipőt venni, mint a régit megjavíttatni..De ugyanez van a táskákkal,és lassan a háztartási gépekkel is..:(

    • Patrícia, most majdnem lelőtted a poént, készül egy bejegyzés a gépek, használati tárgyak tartósságával kapcsolatban…
      Én is izgulok, hogy mi lesz, ha – adja Isten, hogy minél később – kihal ez a nemzedék. Van még a szakmunkásképző iskolákban varrógépműszerész szak??? Hol lehet ma megtanulni ezt a szakmát? Talán úgy, mint régen, hogy az ember inaskodik egy tapasztalt ember mellett?

  2. Nekem egy hasonló, régi típusú Veritas Famula gépem van, majdnem 30 éve vettük használtam. Nem szívesen válnék meg tőle, de lehet, hogy egy átnézés nem ártana neki…majd elkérem a Javítómester elérhetőségét. A mai gépek legtöbbje műanyagból van, ha azt magára rántja a gyerek, nem megy sebészetre, de nem is tart harminc-ötven évig a gép…

    • És képzeld el, a 100 éves Singerek is működnek még, ha az ember kicserélteti a gépszíjat!
      Hol lesznek ezek a mai tárgyak 100 év múlva?

  3. Még rossz belegondolni is, mi lesz ha elmennek végleg az öreg műszerészek…. Mindig új gépet sem vehetünk…..Én egyszer ezer éve kihivtam a szerelőt, mert az öreg bácsikánk már nem jött ki… A fiatal szerelő megnézte és mondta oda a program… mondtam neki hogy csak a cikkcakkot és a simát használom, mitől ment el az összes program… hát pedig az összes program rossz mondta és árat is mondott mennyiért lehet kicserélni az alkatrészt…Nem hagytam annyiba, elvittük a mi régi szerelő bácsinkhoz…. a szálfeszitője tört el vagy valami hasonló….és fillérekbe került..ez volt vagy 30 éve…
    Most van egy másik gép , ez is beteg lett… megértünk egy öreg szerelőt keresni…Ez is szívvel lélekkel javit és ő is őreg……

    • A varrógép-műszerészet csak az egyik része a dolognak…
      Ismertek-e öreg susztereket? Ha csak egy kicsi baja van a cipőnek, hová viszi az ember? A városi bevásárlóközpontban található pulthoz, ahol piros kabátban állnak a kiszolgálók? A múltkor szerencsém volt bemenni egy suszter műhelyébe; mintha időutazást tettem volna. Olajos, nyikorgó padló, átható bőrszag – és persze az obligát öreg bácsi fogadott. Öröm volt látni a múltnak egy ilyen kis darabkáját!!!

  4. Nekem szintén régi orosz varrógépem van….és ugyan ezt mondta az én szerelőm, ezekben van anyag és nem könnyen kopik:) Még pedálos a lelkem és szeretne motort szerelni rá, de én nem engedem mivel nem sokat varrok vele így nekem megfelel. Viszont az én szerelőm saját maga tanulta ki a szerelést, mert érdekelte és jól csinálja:) Talán akad majd a fiatalabb generációban is egy, két ember akinek hasonló a beállítottsága és szerelni is szeret….. talán mindig lesznek “szakik”!!

    • Ez igaz, az ember magától is megtanulhat egy szakmát. Nekem nem is a papír a fontos, hanem a szaktudás.
      És abban is biztos vagyok, hogy lesznek olyan fiatalok, akik elsajátítsák ezt a tudást. És azt kívánom, hogy az a fiatalember, aki majd varrógépet tud szerelni, bárcsak egy megyében lakna velem!!

  5. Erzsi, én remélek, hiszek, mert különben nagyon elkeserednék. Hiszem, hogy még van idő odaállni a mesterek mellé hallgatni,tanulni…A te géped nem hajtható az asztalba?

    • Én is szívből remélem, hogy vannak (lesznek) olyanok, akik továbbviszik az ősi tudást (mert a varrógépszerelés is voltaképp az).
      Sajnos nemcsak a varrógépszerelés eltűnőben lévő szakma, van még jó pár olyan, aminek a tudását feltétlenül át kell menteni.
      Az előbb írtam a susztereket; milyen fontos dolog, hogy valaki meg tud talpalni egy cipőt!
      Órások: manapság csak elemet cserélnek! Van-e még olyan, aki tud kakukkos órát javítani?
      Varrás: sokan kidobják a nadrágot, mert nem tudják kivel kicseréltetni az elromlott cipzárat.
      Régen volt olyan, hogy esernyőáthúzó, aki az esernyő vázára új huzatot tett. Szerintem ma már mindenki kidobja a rossz esernyőt, és újat vesz helyette.
      A bejegyzés elküldése után biztos eszembe jut még egy csomó kihalt vagy kihalófélben lévő szakma, amikért nagy kár (lenne)!!!!

      Az én gépem táskavarrógép, ezt is a mester magyarázta el, hogy mit jelent. A jól varró nő egy táskába belecsomagolta a varrógépet (ez gyárilag volt hozzá kialakítva), és kiment a csomaggal házakhoz, ahol helyben elvégezte a javításokat.
      És nagyon fontos, el is felejtettem írni: a mester tanított meg gomblyukazni!!!

  6. Az én fiatalkoromban, amikor nagyon sok ruhát varrónőnél csináltattunk, fontos szakma volt a gombbehúzóé. Ugyanis a ruhához a saját anyagával behúzatott gomb illett! És pliszírozó szakember is volt, aki a kész ruhaanyagot berakta. De arra is emlékszem, hogy voltak harisnya-szemfelszedők.
    Ági mama

    • Igen, ezek a szakmák többé-kevésbé eltűntek, de lettek helyette mások (pl. műkörmös). Arról most nem, értekezek, hogy a műkörmös szaktudása a fontosabb-e, vagy a harisnya-szemfelszedőé…

  7. Az én varrógépem is éppen javításra szorul, nem szedi fel az első szálat. Szerencsére a közelben van egy idősebb szerelő. Persze ha nem működik, akkor rögtön és sürgősen varrni szeretnék. Mondjuk az 5 éves unokám gondoskodik is róla, már profi módon tudok újjá varázsolni melegítő nadrágot és farmert.
    Lehet szerencsém van, de órást is találtam, olyan igazi régit. Mechanikus karórát hordok, kb. 60 éves az óra, ha néha tisztítani kell, mindíg megörül az órás, hogy végre “igazi” órát lát. Szerintem szívesen meg is venné, de nem kérdezi meg, mert látja, hogy nem adnám el.

    • Látom, majdnem minden varrógép-tulajdonosnak van egy idős mestere!
      Én is hallottam, hogy az órásoknak felüdülés egy ÓRÁval dolgozni, erről külön lehetne értekezni, hogy 20 év múlva az órások tudnak-e majd óraművel rendelkező gépeket szerelni, vagy továbbra is csak cserélik az elemeket.

      • Erzsi,
        húsz év múlva nem lesznek óráink, majd belénk építik chipen, aztán belülről fogjuk érezni, ha eltelt az idő:))) vagy inkább:(((

      • Én is olvastam egyet s mást a szép új világról, nem is tudom, hogy szép lenne-e, ha megvalósulna…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s