2013.12.02. – Önzetlen filantróp vagy céltudatos nagytőkés?

John Davison Rockefeller volt az első dollármilliárdos a világon. Apja még házaló ügynök volt, a kis John is így kezdte, de hamar megmutatkozott kivételes üzleti érzéke. 16 évesen könyvelő volt, 20 évesen már élelmiszer-nagykereskedő. Első olajfinomítóját 24 évesen vásárolta meg, innentől kezdve példátlan céltudatossággal és szívóssággal dolgozott azon, hogy monopóliumot szerezzen a piacon, és a legnagyobbak közé küzdje fel magát. Eszköztárából nem hiányoztak az etikátlan módszerek sem; nevéhez fűződik az ipari kémkedés első ismert alkalmazása, de gyakran értékesített nyomott áron, hogy csődbe menjenek a vetélytársai, illetve semmi sem volt drága neki, ha arról volt szó, hogyan tegye tönkre egyéb úton a konkurenciát. Olyan hatalmas vagyont halmozott fel, amit addig még senki sem a világon!

A jóságos nagytőkés jótékonykodik a szegényekkel

A jóságos nagytőkés jótékonykodik a szegényekkel

1902-ben vásárolt egy acélgyárat, amelyhez tartozott néhány szénbánya is Coloradóban. Rockefeller bányászainak élete igen sanyarú volt, amiért az elégedetlen munkások 1913 őszén sztrájkba kezdtek. A vállalat azonnal kilakoltatta őket a társaság tulajdonában álló lakásaikból, a szakszervezet viszont ellátta őket sátrakkal, így a bányászok családostul tábort vertek a bányák mellett. A táborokat hamarosan körbevették a vállalat által felbérelt biztonsági emberek, illetve a nemzeti gárda fegyveresei. A szerencsétlen bányászcsaládok sátrakban vészelték át a telet. Nem csupán a természet zordságával kellett megküzdeniük: időről-időre lövöldözés tört ki a szembenálló felek között (a szakszervezet ugyanis fegyvereket is juttatott a munkásoknak). A nőket és gyerekeket megvédendő, gödröket ástak a sátrak alá, ahol azok csetepaték idején megbújhattak. Eljött 1914 tavasza és Rockefeller úgy döntött, hogy ideje dűlőre vinni a dolgot. A vállalat fegyveresei lerohanták és felgyújtották a sátortáborokat. A dolgok ilyen módon történő elrendezése akkoriban nem volt szokatlan.

Ilyen bunkerben kerestek menedéket a bányászok asszonyai

Ilyen bunkereket alakítottak ki a bányászok menedékhely gyanánt

A Ludlow melletti tábor egyik óvóhelyén azonban 11 gyermek és két asszony holttestére bukkantak. A füstben fulladtak meg, bár állítólag lőtt sebeket is találtak rajtuk. Az eset óriási felháborodást keltett; Coloradóban polgárháborús állapotok alakultak ki, aminek végül az elnök által kivezényelt hadsereg vetett véget.

A konfliktust ugyan rendezték, a „ludlowi mészárlás” néven elhíresült eset viszont újabb foltot ejtett Rockefellerék addigra megtépázott becsületén (előző évben a Legfelsőbb Bíróság feloszlatta vállalatóriásukat, a Standard Oil trösztöt). Hogyan lehetne ezt a csorbát kiköszörülni? Megbíztak egy Ivy Ledbetter Lee nevű szakembert, hogy mossa tisztára a család nevét.

A zseniális reklámszakember

A zseniális reklámszakember

Lee – akit ma a modern marketing atyjának tekintenek – egyik zseniális ötlete az volt, hogy az idős Rockefeller tömje tele a zsebét apróval és jóságos bácsiként osztogassa a szegényeknek. Az öreg megfogadta a tanácsot és haláláig (jó sokáig, hiszen 98 évet élt meg) mintegy 20-30 ezer érmét osztott szét. 10 centjével számolva legfeljebb 3000 dollárt költött erre a célra milliárdos vagyonából, viszont a család becsületét visszaszerezte, hiszen az utókor nem úgy emlegeti, mint a ludlow-i mészárost, hanem mint nagy filantrópot.

A hálás utókor - kegyelete jeléül - nem virágot, hanem pénzérméket helyez a nagyvonalú mágnás sírjára

A hálás utókor – kegyelete jeléül – nem virágot, hanem pénzérméket helyez a nagyvonalú mágnás sírjára

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok egyéb intézkedés is fűződik a nevéhez: kórházakat, gyógyszergyárakat támogatott, alapítványokat hozott létre. Valószínű, hogy nem a világ népeinek jólétét viselte ennyire a szívén, sokkal inkább inkább részesedést és befolyást akart szerezni az egészségügyhöz kapcsolódó iparágakban.

Az ÁNTSZ elődjét is Rockefellerék támogatták pénzügyileg

Az ÁNTSZ elődjét is Rockefellerék támogatták pénzügyileg

Hogy miért írom ezt most le? Tervezek néhány bejegyzést multinacionális óriáscégekről, amelyek látványos karitatív akcióik mellett olyan tevékenységeket is folytatnak, amelyek az emberiség szempontjából nem egyértelműen hasznosak.

Advertisements

2 thoughts on “2013.12.02. – Önzetlen filantróp vagy céltudatos nagytőkés?

  1. Hat igen, az ilyen zsakmanyolo alakoknak annyira bedolnek az emberek, de szerencsere sokan atlatnak ezen es tudatosan mas utat valasztanak.

    • Ugye milyen érdekes, hogy milyen hamar felejtenek az emberek? Olyan rövid az emlékezetük, és olyan könnyen lehet befolyásolni a közvéleményt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s