2013.12.23. – Zöld karácsony

Fehér karácsonyunk nem valószínű, hogy lesz, de ha esne a hó addig, akkor is a tudatos, környezetkímélő, minél kisebb fogyasztású ünnepről szeretnék írni.

Mi nem szoktunk karácsonyfát állítani, helyette egy nagy köcsögbe fenyőágat teszünk, és azt díszítjük fel. Nagy kárnak tartjuk ugyanis, hogy százezer számra vágják ki, majd néhány nap múlva dobják a kukába (jórészt inkább mellé) a jobb sorsra érdemes fákat. Mondhatja erre valaki, hogy ezeket a fákat direkt erre a célra termesztik, de a mi szemünkben ez akkor is az erőforrások pocsékolása, és a szeméthegyek szaporítása. Dicséretes ugyan a kezdeményezés, hogy az ünnep után külön gyűjtik össze és felaprítják a kidobott fákat, így próbálják hasznosítani, de tartok attól, hogy a legtöbb fenyő így is a szeméttelepen végzi.

Mi a fenyőt itt szeretjük jobban

Mi a fenyőt itt szeretjük jobban

Karácsonyfa az ünnepnapon...

Karácsonyfa az ünnepnapon…

...és utána.

…és utána.

Egyre jobban bántja a szememet a sok pocsékba ment csomagolóanyag is. Nem tagadom, hogy nagyon szép tud lenni egy ízlésesen becsomagolt ajándékdoboz, de olyan kár, hogy annyi hulladék termelődik! Ugyan a csomagolópapírt el lehet tüzelni, lehet a papírok között szelektíven gyűjteni, néhánynak a másik oldalára lehet firkálni, festeni, de talán az a legtudatosabb megoldás, ha meg se vesszük! Helyette az ajándék beborítható egy textíliával, vászonszatyorba is tehető (nálam az is ajándék), akár még – bármilyen szörnyen hangzik is – újságpapírba csomagolva is át lehet adni; az én örömömet legalábbis nem rontaná el, ha a férjem a vágyott kis …-t újságpapírba tekerné (nem írom le az áhított ajándék nevét, mert Apa is olvassa a blogot). Vannak aztán olyan ajándék-csomagolópapírok, amik nem is papírból vannak, hanem valamilyen műanyagból; na, azok használata a klasszikus környezetszennyezés! Divat mostanában a meglepetést kis papírszatyorba téve átadni. Ez valamivel környezetbarátabb megoldás, mivel ezek többször is felhasználhatóak. Mindent egybevetve mégsem olyan jó, mert ezek a papírtáskák is jórészt fényes, papírszerű anyagból vannak, amik állítólag nem hasznosíthatók, ráadásul nagy részük a nagyon távoli Keletről érkezik hozzánk (ajándékcsomagoló zacskót sehol olyan jól nem ragasztanak össze, mint ott), ami többszörös kár (a termék ideutaztatása és a magyar kisipar felszámolása miatt).

Külön kell szólnom a karácsonyi díszkivilágításról. Valóban nagyon szép tud lenni, mikor a városok fáit vagy épületeit teliaggatják karácsonyi égőkkel, és ünnepi fényekben pompázik minden! Ennek mintájára divat a magánházakat is kidíszíteni; néhány ilyen házat látva bánom, hogy nem állt még föl az Ízlésrendőrség, és nem tiltja be a néhol tapasztalható vizuális környezetszennyezést! A fény várásához valóban szükséges fényeket gyújtani, de én úgy vagyok vele, hogy a kevesebb több. (És talán mondanom se kell, hogy környezettudatos szempontból energiaveszteség a sok-sok világítás!)

Már csak egy villogó kerti törpe és egy madárijesztő hiányzik

Már csak egy villogó kerti törpe és egy madárijesztő hiányzik

Karácsonykor szólni kell még természetesen magáról a karácsonyi ajándékról is! Eleget ostoroztam már a blogon az ész nélküli, kényszeres, hivalkodó ajándékvásárlást, ezért most itt csak annyit írok: mi megpróbáltuk az idén minél ésszerűbben megoldani a dolgot. Mi a férjemmel többnyire azzal ajándékozzuk meg magunkat, hogy támogatunk egy nehéz sorsú gyereket; az ajándékra szánt pénz bizonyára jól hasznosul azzal, hogy az árva tanulmányát finanszírozzuk (bár mindig meglepjük egymást azért valami aprósággal). A gyerekek ajándékánál is a józan ész vezérel, a kicsi például tavaly nagyon örült egy kis szobaseprűnek és a hozzá tartozó lapátnak (nagyon szeret „takarítani”). Az ismerősök, barátok ajándékát saját kezűleg készített holmival oldottuk meg: most minden szabad időmben hímzett neszeszereket készítek (maradék kordbársonyból) , és mondhatom, akik már megkapták, nagyon örültek neki!

Az év hátralévő részében az ünneplésre szeretnék összpontosítani, és nem tudom, hogy teszek-e még fel az idén bejegyzést. Valószínűleg nem, ezért minden olvasómnak áldott, boldog és békés karácsonyt kívánok! Az új évre pedig azt kívánom nektek, hogy kerülje el a házaitokat a baj, betegség, civakodás, és sikerüljenek a törekvéseitek!

Az ünnep alatt csendes évfordulóm is lesz: december 26-án 1 éves lesz a blogom, ezért magamnak is kívánok, mégpedig azt, hogy a jövőben is olvassatok, és megtiszteljetek azzal, hogy megírjátok az észrevételeiteket!

Sandro Botticelli: A mágusok imádása

Sandro Botticelli: A mágusok imádása

Reklámok

22 thoughts on “2013.12.23. – Zöld karácsony

  1. Áldott békés ünnepeket kívánok! 🙂

    Nálunk az asztaldísz fenyőágak kaspóban, ami nagyon lelóg és karistolja az autó tetejét,azt levágjuk és asztaldísz lesz belőle. 🙂

    Karácsonyfánk van. Kicsi, 1,20 m-es műfenyő, ugyanaz a fenyő immár sok éve. Én is sajnálom, és pocsékolásnak érzem a valódi fenyő vásárlását, 1-2 hét múlva a szemétben végezné szegény. Azért megkérdeztem kíváncsiságból az árakat, és bizony csak pislogtam! Egy közepes, másfél méteres fa árából szinte teljesen kihozom a 2 gyerek karácsonyi ajándékát,könyvvel, játékkal stb. együtt! Rémisztő árak vannak.

    Csomagolás: A gyerekek ajándékát papírba csomagolom, a felnőtteké papírtáskába kerül.Olyan táskába, amibe előtte való évben én kaptam ajándékot. Mindig félreteszem ezeket a táskákat, majd továbbajándékozom. 🙂

    A textiltáska, textilcsomagolás, kézzel készített ajándék nagyon jó ötlet, sajnos idén semmi ilyesmire nem volt időm, bár minden évben szokott saját készítésű ajándék a fa alatt… Sajnálom is, de most így alakult.

    Jövőben is olvasni fogom a blogodat! 🙂
    Szeretem ,hogy érdekes témákról írsz,szeretem a meglátásaidat,megfigyeléseidet,gondolataidat olvasni.

    • Régen nagyon rusnyák voltak a műfenyők, mostanában már olyan ízlésesek, hogy teljesen vállalhatók, szinte olyanok, mint az igaziak. És igaz, hogy tényleg nagyon drágák, de ha ingyen adnák, akkor is pocsékolásnak tartanám.
      Gondolom, még mindig a költözés miatt nem találod meg magad, Neked külön azt kívánom, hogy nagyon szeressél az új helyen lakni!

      • ÁÁh, nem, egész szépen berendezkedtünk, lakásszépítéssel, praktikus dolgok beszerzésével is nagyrészt végeztem, bár a garázsban lenne még mit tenni, de majd tavasszal 🙂 Nagyon szeretünk itt lakni, már egy rosszcsont kiskutyánk is van. 🙂 Majd jókora méretű házőrző lesz belőle.
        Azért maradtam el idén a sajátkezű ajándékokkal és a lakásdekorációval, mert elkezdtem dolgozni..És így bizony semmi kedvtelésre nem jut idő.Reggel rohanok, elviszem a gyerekeket suliba,oviba, rohanás munkába, délután rohanás a gyerekekért, este edzésre, különórára, miután alszanak mosás, egy kis rendrakás, vasalás, esetleg főzés. Van hogy napokig nem tudok kötőtűt venni a kezembe. De most az ünnepek alatt zoknik vannak tervbebéve és Rheának egy Waldorf angyalka aki az álmát fogja őrini 🙂 Azt ugyan még nem tudom hogyan fogok angyalszárnyakat horgolni, de majd megtalálom a módját 🙂

  2. Egy faárus mellett jöttünk el az előbb. Még tele van fával, azok sorsa is jobbra érdemes lett volna.

    Nekünk egy nagyon pöpec és kicsi műfenyőnk van, én nagyon szeretem.

    Olyan szépen megfogalmaztad a jókívánságokat, hogy csak annyit mondhatok, viszont kívánom!

    • Sose felejtem el, tavaly volt egy fenyőárus, akitől ágat kértem, de csak aranyárban adta volna, olyan drágán, mintha fa lenne! Nem kértem, pedig szorított az idő; 24-e délelőtt volt. Ág nélkül jöttem haza, és mit találtam a házunk kertjében? Egy nagy csokor ágat, amit valaki lenyesegetett a saját fájáról, és szabad felhasználásra közkinccsé tette!
      A dolog tragédiája, hogy a pénzéhes faárus nyakán maradt a sok fenyő, és a megmaradt árukészletet otthagyta az árusítás helyén; mint apró holttestek feküdtek a kis fenyők az út szélén, és még az a tisztesség se jutott ki nekik, hogy legalább a szenteste fel legyenek díszítve! 😦

      • 😦
        Pedig még ha a szegényeknek adták volna, legalább hasznuk lett volna, nem hiába haltak volna meg.
        Egyébként én is úgy vagyok vele, ha ingyen adnák sem kellene, miattam ne vágjanak ki fát.
        Milyen jó! Isten gondoskodó kegyelme, hogy mikor kellett ott volt a kertedben a csokor fenyőág. 🙂

  3. Hát ez az! Ez meg a legrosszabb..Bármerre megyek el ,rengeteg a faárus, és mind tele van megmaradt, el nem adott, hiába kivágott fákkal…Szegény fák..Ez ám a pazarlás..Hiába vágtak ki rengeteg fát, fel sem használják, megy a szemétdombra,jobb esetben a kályhába

  4. Mi lehet, hogy kilógunk a sorból a fa terén: mindig zöld fánk van. Valahogy nem sikerült megbarátkozni a műfenyővel.
    Viszont a csomagoló papírokat évekkel ezelőtt száműztük. Karácsonyi mintás textileket vettem, azokból varrtam különböző méretű zsákokat. Ezekből mindenki válogat az ajándékai méretéhez igazodva. Ünnep után a díszekkel együtt elpakoljuk őket és jövőre újra hasznosítjuk. És mivel az ajándékok túlzó mennyiségét is igyekszünk normális kereket közé szorítani, zsákból sem kell sok.

    Sajnos sk. ajándékra az idén nekem sem volt időm/energiám. Pedig a legszebb ajándéknak ezeket tartom: sok-sok percen, órán át amíg készül, végig a megajándékozottra gondolok.

    Én is áldott ünnepeket kívánok és minden jóban bővelkedő, boldog új esztendőt!

    • Azt kell mondanom, hogy a csomagolóanyagok száműzésével máris sokat tettetek a környezetért, és persze a józan keretek között tartott fogyasztással is!

    • Ez nagyon jó ötlet! Varrni fogok én is zsákokat, van itthon karácsonyi mintás asztalterítőm több is, amit már csak őrizgetek, mert már vagy 10 éve nem illik a berendezéshez. (Erős piros színűek) Jó erős vászonanyag, abból varrtam a karácsonyfatalp takarót is. 🙂 És erre már csak ajándékkísérő kell, én idén színes kartonból vágtam ki csillagokat. 2 tenyérnyi karton kellett csak és az is többször használható.
      Köszönöm az ötletet. 🙂

  5. Nálunk az idén kapnak legkevesebb ajándékot a gyerekek, de mindegyik értelmes ajándék és persze könyv hozzá, az minden ünnepre dukál. Idén nagyon-nagyon meggondoltam mit veszek, hogy ne is lépjem túl se az ésszerűség határát,(ne legyen egyszer használatos majd sarokba dobott óóh,de cuki ajándék) se a rászánt anyagi keretet, és hasznos is legyen ,és örüljenek is neki. Azt hiszem sikerült eltalálni, de pár óra múlva ki fog derülni 🙂

  6. Kedves Almameter! Erzsi!
    Nagyon köszönöm a témaválasztásaidat. Mindig öröm olvasni őket. 1 éves évfordulód alkalmából a további lelkes folyatáshoz sok erőt kívánok kívánok neked.

    • Köszönöm, köszönöm a biztatást! Annyira jól esik, ha elmondjátok a véleményeteket, pláne, ha ez a vélemény pozitív!
      Ki vagy?

  7. Szuper! Nagyon hasonloan gondolkodunk. Mi mar sok evvel ezelott megkertuk a csaladot,hogy ne vegyenek ajandekokat a gyerekeknek es nekunk se, mert nem kell a sok szemet. Mi is kissebb dolgokat vettunk mint peldaul kicsi kristalyokat a fiuknak, gyapjufonalat a lanyomnak, anyagot ruhanak, sakk konyvet es persze altalunk varrott vagy esztergalt kis szepsegeket. Annyira orultek, foleg,hogy tudjak, hogy irtozom az eszetlenul teletomott uzletektol ( majdnem minden made is China) amik kozelebe sem megyek persze. Ahh, es ne is beszeljunk a csomagolopapirrol, szerintem valamikor 20 eve vettem utoljara!
    Ismerosoknek en is varrogatok, kotok, vagy a fiam es a ferjem esztergalnak.
    A karacsony egyik szep ritualisa nekunk,hogy a gyerekek sutnek velem (meg a 2 eves is) es gyertyat keszitenek. Ismet szepen bekesen es kornyezetkimeloen teltek az unnepek.

    • Mint egy régebbi bejegyzésben (Problémák az ajándékozás körül) írtam, nálunk nem működik az, hogy megkérjük a családot arra, hogy ne vegyenek semmit. Rengeteg energiám ment már a megnevelésükre, és sajnos még mindig nem lehetek nyugodt az eredmény miatt 🙂 .
      Az idei karácsonyozással viszonylag elégedett vagyok ajándék szempontjából: sikerült olyan apróságokat választanunk, aminek örültek a gyerekek. Közös, családi ajándékunk volt egy komolyzenei előadás; szerintem ez is jó ötlet volt.
      Semmit nem csomagoltunk be, pedig hány meg hány embert láttam az utcákon különféle tekercs papírokkal…
      És nagyon érdekes: míg tavaly és azelőtt elég sok karácsonyfaárust láttam az utazásaim során, az idén egyetlen egyet!!!!
      Azt hiszem, jelentősen visszaesett a fenyőfa-vásárlási kedv, ki tudatosságból, ki takarékosságból nem vesz karácsonyfát, ízléses műfenyőket lehet kapni, sokaknak ilyen van. Ez mindenképpen pozitívum!

      • Ne haragudj, de miért környezet kímélőbb a műfenyő mint az igazi? le kell gyártani ami maga is szemét mennyiséggel jár, csomagolni és pár év után úgyis a kukában végzi. (ahol nem is bomlik le csak pár száz év alatt. Ha meg elégetik nagy mennyiségű szemét kerül a levegőbe.) Ráadásul nem hiszem, hogy pár évnél tovább felállítanák őket.

        Az igazi fenyők, míg élnek oxigént termelnek, kivágják őket, szállítják, meghalnak aztán vagy lazítják a szemétdombot (szerintem ez is fontos), vagy eltűzelik őket. Ez baj? Vagy mi a megoldás arra, hogy a házban is meleg legyen (mondjuk legalább 18-20 fok) és ne szennyezzük a környezetet?

        Ha az emberek nem vesznek fenyőfát, a termelők maguk fogják kivágni a fákat, hiszen nekik is enni kell, fűteni kell. Ugyanakkor nem ültetnek újat, mert minek? De azt a földet amin 50-60 éve fenyőt nevelnek nem igazán lehet másra használni, max a talaj feljavítása után.

        Nem akartam írni, inkább már fel sem hozom mivel nem értek egyet. (a kevesebbel és a csomagolópapírral pl egyet értek). De a műfával nagyon nem. Egyébként meg ágakat a virágosnál kell venni, a faárús úgy vág le a fáról ágakat, hogy azzal csökken a fa mérete tehát olcsóbb lesz, ezért kerül nála többe.

        Sajnos elég nehéz belőni azt a mennyiséget mennyi fog elfogyni, nálunk elég durva túlkínálat alakult ki, köszönhetően annak, hogy olyan is árult fát, aki eddig még nem. Ezeket a fákat aztán a környéken lakók összeszedik és ezzel fűtenek.

        (nekünk is van műfánk, de mióta gyerekeink vannak veszünk lucfenyőt, az idén 3eFt volt a két méter fa. Nem mondanám soknak, főleg, hogy az illata bearanyozza azokat a pillanatokat, mikor elmegyek mellette. A műfenyő meg porosodik, merevedik a műanyag, mire öreg korunkban elővennénk kb kukában fog landolni.)

        Az örök ellentmondó. 🙂

      • Nem írtál rosszat. És őszintén mondom, hogy örülök a kulturált egyet nem értésnek. Miért kellene azt gondolni, amit én?
        Igaz, hogy a műfenyőt le kell gyártani, de azzal vitatkoznék, hogy pár év alatt szemét lesz belőle.
        Mint írtam is, nekünk nem műfenyőnk van (ezt valamelyik hozzászóló említette), mi a fenyőágra szavazunk, amit épp virágárusnál vettünk. De aki már a műanyag mellett dönt, hosszú távon talán mégiscsak kíméli az erőforrásokat, mert nem hiszem, hogy pár évenként kell cserélni.
        A fenyőerdőket, még ha telepítettek is, nem kéne feltétlenül karácsonyfaként hasznosítani, meg lehet várni, míg megnőnek, kivágásig tisztítják a levegőt, ha meg kivágják, kiváló bútor-alapanyag.
        Tényleg el lehet tüzelni a fenyőt, de az országban vajon hány családnak van fatüzeléses kályhája?
        Ja, még valami: mi is szeretjük a fenyőillatot, ezért is van fenyőágunk, de az idén olyat sikerült venni, aminek NEM volt semmilyen szaga. Ismerősünk is panaszkodott, hogy beállította a fát a szobába, várta az obligát fenyőillatot, de nem volt neki!

      • Bocsánat, de csak ide tudok reagálni.

        Miért környezetkímélőbb egy műfenyő, mint akár 15 -20 db igazi fenyő?

        A másik meg, a fákat telepítik! nem nőnének belőle fenyőerdők, ahhoz szét kellene ültetni őket, gondozni, ápolni könnyen belátható, hogy egy 5 éves fának és egy 40 éves fának különböző mennyiségű helyre van szüksége. És ki az az ember, aki a saját földjén fenyőerdőt nevel? Ahelyett, hogy valami olyasmit ültetne, ami hamarabb hoz pénzt? Ráadásul a földek nagy többségét bérlik, ki ültetne oda fát hosszú távra tervezve?

        A kérdést pedig megfordítanám: hány ember lakik nem távfűtéses/gázfűtéses lakásban? Szerintem nagyon-nagyon sokan. A fát pedig ezekről a területekről össze lehet szedni és elvinni oda, ahol elégetik vagy éppen komposztálják.

        Nem akartam írni, de rág belül a dolog.
        Ildikó

        (a legkörnyezetkímélőbb szerintem a gyökeres fenyő, kár hogy nincs kertünk hozzá.)

      • Nem tudok veled vitatkozni, olyan jó érveket hozol fel!
        Nekem mégis pazarlásnak tűnik a fenyő kivágása, felcicomázása és kidobása – bár én bizonyára érzelmi alapon állok a dologhoz.
        A bejegyzésben is írtam, dicséretes, hogy újabban szétválogatva gyűjtik a levitézlett fenyőket, és legalább hasznosítani próbálják őket (tüzelő, komposzt).
        És még egyszer hangsúlyozom: nekünk nem műfenyőnk van (volt), hanem fenyőágak álltak a nagy köcsögben.
        Jó, hogy megint írtál, rágjuk át magunkat ezen a témán, ne maradjon kibeszéletlenül!

  8. Kedves Erzsi,
    minden jót Nektek az új esztendőre! Ritkábban jövök mostanában, mert tanulok is, de azért olvasgatlak.
    Nálunk évek óta szintén ajándékcsomagoló zsákok vannak, én varrtam natúr textilből, karácsonyi szalvétákat textildekupázsoltam rájuk, van több méret, lehet válogatni. És olyan szépek a fa alatt. Piros szalaggal lehet összehúzni, összekötni a tetejét. Sőt, a gyerekeknek névre szóló textil mikulászacskója is van. Ha vége az ünnepnek, akkor kitesszük az ablakba, és az angyalka visszaviszi a következő karácsonyig. Fenyőfánk szokott lenni, kicsike, ami az asztalra állítva elfér. Könyv, lego, társasjáték, ezek voltak idén az ajándékok, örültek neki.
    R.

    • Köszönöm a jókívánságokat.
      Azt hiszem, elmondható, hogy Te megvalósítod a tudatos, környezetkímélő ajándékcsomagolást!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s