2014.04.14. – Mit eszik a gyerek?

Álltunk a fiammal településünk egyik (nem túl jó nevű) diszkontáruházában (nem élelmiszert vettünk, csak szemeteslapátot), és megakadt a szemem a mellettünk lévő pénztárba besoroló anyán, aki egy másfél éves forma gyerekkel jött bevásárolni.
A nő kipakolt a gumiszalagra 4-5 csomag rágcsálnivalót (puffasztott valamit), meg 6 üveg „babaüdítőt” – különböző színekben; volt köztük kék lé is.
Végig reménykedtem, hogy ezt a sok vacakot ne a babának vegye, de sajnos ő kapta meg.
Fizetés után az anya az egyik csomagot feltépte és a baba kezébe nyomta, szóval látszott, hogy itt éppen uzsonnáztatás folyik.
De számtalanszor láttam már olyat, (például kánikulában a strandra menet), hogy a kiránduló gyerekes család szatyrából csupa szénsavas üdítő és csipsz kandikált ki (bár a strandon látott család kisfia bizonyára evett még aznap lángost és jégkrémet is).
Úgy szeretném azt hinni, hogy ezek a gyerekek nem csak ezeket az ennivalókat  eszik, de sajnos arra kell gondolnom, hogy egyre kevesebb családban van „rendes” étel, és egyre több helyen kapnak a gyerekek nagyüzemi (pl. ételszállító cégtől rendelt), gyorséttermi vagy félkész ételt, illetve olyan ennivalókat, amiknek csekély az értéke.

d

Első látásra ki se derül, hogy ezekben a műanyagokban mi van. De nem is az a lényeg, hanem a csicsás külső. (Én egyébként arra tippelek, hogy “üdítő” ital van bennük.)

Tipikusan a legifjabb fogyasztóknak szánt termékek:

– joghurtok
Attól „gyermek”termék, hogy a rózsaszín pohár kisebb, mint a normális adag, színes mesealak van rajta, esetleg valami műanyag ajándékfigura is jár hozzá, valamint édesebb a többi joghurtnál. Kis mennyisége ellenére gyakran drágább, mint a felnőtt kategória.
Mi natúr joghurtot adunk a gyerekeknek, amit házi lekvárral ízesítünk, de a kisfiam szívesen eszi ízesítés nélkül is.

üdítők
Mi csak nagyon ritkán veszünk üdítőitalokat. Nem tagadom, néha jól tud esni a jéghideg lé, de soha nem víz helyett adjuk a gyerekeknek, hanem csak extra csemegeként.
Én azt tapasztalom, hogy ezek a cukros, koffeint tartalmazó, színezéktől és egyéb E számoktól hemzsegő italok nem oltják a szomjat.
Néha szörpöt is veszek, vagy készítek.

– szeletek, amik a címke szerint tejet tartalmaznak
Azt mondják a szülőknek, hogy ha egy ilyet megvesznek, akkor gondoskodtak a gyerek kalciumszükségletéről. Én természetesen elhiszem azt, amit a gyártók állítanak, de mi a kálciumot inkább más forrásból szerezzük be.

– gabonapelyhek
Könnyen azt lehet gondolni, hogy ezek a gabonapelyhek rendkívül egészségesek, de higgyétek el, a cukorral és ajándék műanyagfigurával dúsított müzli nem veheti fel a versenyt a frissen pelyhesített gabonával!
A napokban megjavították a kézimalmomat, így újra elkezdtünk pelyhesíteni, ami remek móka a gyerekeknek, és sokkal szívesebben megeszik a pelyhet úgy, hogy a saját kezük munkája is benne van! Ha nagyon hiányzik nekik az édes íz, akkor lehet beletenni mazsolát, vagy mézet.
Bizton állítom, hogy az otthoni gabonapehely mentes minden E számtól és a frissen szétnyomott, tulajdonképpen nyers gabonával nem lehet egy napon említeni a világ egyetlen élelmiszergyártójának termékét sem, bármennyi macit is rajzoltak a dobozára!

Nem rajzfilmek plakátjai, hanem élelmiszerek dobozai...

Nem rajzfilmek plakátjai, hanem élelmiszerek dobozai…

– rágcsálnivalók
Olajban tocsogó és fűszerekkel, aromákkal, egyéb E számokkal dúsított rágcsálnivalók. Én is nagyon szerettem őket, de képes voltam lemondani róluk.
Mostanában alig voltam olyan gyerekes kiránduláson, ahol legalább egy résztvevő ne hozott volna ilyen rágcsát – és nem tudtam olyan helyre kirándulni, ahol a bokrok ágain vagy az aljnövényzetben ne szégyenkeztek volna az eldobott csipszeszacskók !
Ha a gyerekek ropogtatni akarnak, akkor ehetnek magvakat.
Nekünk van egy nagyon titkos dió-lelőhelyünk, ott általában össze tudjuk gyűjteni az éves magszükségletünket.
De rágcsálunk persze nyers zöldséget és gyümölcsöt. Kisebbik fiam rajong az almáért és a sárgarépáért.

csipszek

– csokik
A csokoládéval tulajdonképpen nincs olyan nagy baj, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy mi soha nem eszünk, és hogy nem szeretjük.
A probléma az, hogy rengeteg az olcsó utánzat, ami ugyanúgy néz ki, mint az igazi csokoládé, de kakaóvajat nem tartalmaz.
És persze a mértéken van a hangsúly: haragszom, ha nagymamai látogatás után a hűtőnk háromnegyedét elfoglalják a különböző szeletkék, csokikák, („jaj, hát ennyitől még nem lesz semmi bajuk, és különben is rá van írva, hogy milyen sok tej és ásvány van bennük”) mindezt megszorozva annyival, ahány gyerekünk van.

– pillecukor, gumicukor
Ezekben a tárgyakban semmi természetes nincs, bármekkora betűkkel írják rá, hogy vitamint tartalmaznak. Ennyi erővel a gyerek ehetne gumibelsőt is, majdnem ugyanazokból az anyagokból áll az is.

Vajon ki találta azt ki, hogy a gyerekeknek csokoládén, kakaós tejen, csokipudingon és cukorkán kell felnőniük????
Ha valaki gyerekekhez megy látogatóba, a legtöbb esetben édességet (cukrozott gyümölcslevet, tortát, sütit, csokoládét) visz ajándékba. Miért?
Hát azért, mert ez a szokás. A gyerekeket a felnőttek szoktatják rá a nyalánkságokra; ha úgy nőnének fel a kicsik, hogy soha nem (vagy csak ritkán) esznek ilyesmit, akkor nem követelnék a nagymamától (és aztán a szülőtől is) az édességet!

Óriási a szülő felelőssége, hogy mit enged meg a gyerekének

Óriási a szülő felelőssége, hogy mit enged meg a gyerekének!

Aggasztó, de mostanában sajnos gyakori, hogy a látszólag jól fejlett, esetleg túlsúlyos gyerek (de felnőtt is) alultáplált!
Nem mennyiségi, hanem minőségi éhezésről van szó, amikor a szervezet nincs megfelelő állapotban: vitaminból, rostokból, ásványi anyagokból hiány lép fel.
Napjainkban sok gyerek úgy nő fel, hogy nem eszik (nyers) zöldséget és gyümölcsöt. Ha megkínálják vele, a tányéron hagyja, idegenkedik tőle, mivel nem ismeri. Ismerik a gyerekek ellenben a fentebb felsorolt holmikat.

s

Az igazsághoz sajnos hozzátartozik, hogy a zöldségek és gyümölcsök ásványi anyag és vitamintartalma az utóbbi évtizedekben vészesen csökkent!

És nemcsak éhezni lehet, hanem szomjazni is. Némelyik gyerek aggasztóan keveset iszik, és ha folyadékot juttat a szervezetébe, az is cukros lé (van olyan ember, aki naponta 8 litert is képes meginni ilyen „üdítőkből”!).
Szerintem megengedhetetlen, hogy egy gyerek nem iszik vizet, mert „nem fogadja el”, de üdítőt azért kap, hogy „mégis, valami folyadékhoz jusson”!
Különösen súlyos eset, ha a gyerek energiaitalt iszik! Saját szememmel láttam, hogy egy nagyon hátrányos helyzetű loncsos sokgyerekes anya a csecsemője cumisüvegébe energiaitalt öntött, olyat, aminek már a neve is ördögi!
(Fémdobozból inni nemcsak a jó eséllyel silány beltartalom miatt nem ajánlatos, hanem azért sem, mert a dobozok külseje nagyon szennyezett lehet! Sokan gondolkodás nélkül a szájukhoz emelik a fémdobozt, pedig némelyik olyan mocskos, mintha egy nyilvános vécé padlóján gurították volna végig! Ha valaki ilyet vesz, mindenképpen alaposan tisztítsa le, mielőtt kiönti vagy kiissza a benne lévő folyadékot!)

ivó gyerekek

 

A szülők és nagyszülők rajongva szeretik a gyerekeiket; annyira, hogy képesek mindent megvenni nekik. Szeressük már annyira a gyerekeket, hogy nem veszünk meg nekik mindent!

Advertisements

20 thoughts on “2014.04.14. – Mit eszik a gyerek?

  1. Én azt tettem anno szóvá, amikor a cumisüvegben mindenfelé szörpöt láttam. Miért kell a szomjat cukros izével oltani. Víz és jónapot.

    Tízéves volt egy sulis buliba (én is ott voltam kicsit távolabb), ahol vizet kért, de a kedves felnőttnek málnás Fanta volt a kezében így csak azt volt hajlandó önteni. Belekóstolt, de nem bírta meginni. Mivel úgy öntötték, hogy “ezt meg kell inni, ha már kérted (nem is ezt kérte). Kétségbe esve jött hozzám. Én megkóstoltam, gyerekkoromban egy fogkrémnek volt olyan íze. Aztán odamentem, nyúltam egy pohárért, amikor rám szólt a nő, hogy a gyerekem még nem kaphat újat, mert nem itta meg a régit. Hát felhajtottam előtte, és megkérdeztem, hogy így már ihat valami egészségeset is, most hogy a rend kedvéért lemérgeztem magam. Azóta se köszön a csaj, de nem érzem magam vesztesnek. 😀

    • Mi is éreztük már magunkat kirekesztettnek, miután a gyerekemnek mondtam, hogy köszönje meg szépen a kígyó alakú szénfekete gumicukrot, de utasítsa vissza. Nem vagyunk egyformák. De sokan vannak, akik nem tudnak különbséget tenni innivaló és innivaló között…!
      Pénteki játszóteres élményem: a talpig rózsaszínbe öltöztetett kislány inni kért az anyjától, de ő nem ért rá, ezért a barátnő adott neki. Na mit? Diétás kólát! Anyuka azért hozzáfűzte: de ne sokat adjatok neki, mert ma még kólán kívül nem ivott mást…

  2. En is mindig hanyat esek a kozertben, hogy mi mindent esznek az emberek. Az en gyerekeim megjegyzik nekem oriasi csodalkozo szemekkel, hogy ‘anya ezt tenyleg megeszik az emberek ?’. Mi is vizet iszunk es igazi eteleket eszunk.

    • Sajnos némelyik étkezési célra gyártott termék nem sokban különbözik a hulladéktól.
      És tényleg megeszik az emberek; mi több, odaadják a gyerekeiknek!
      Sokan olyan igényesek, ha ruházatról van szó, bezzeg ha élelmiszerről (amit bevisznek a szervezetükbe és abból építkeznek), azon spórolnak!
      Pedig mi lehet fontosabb, mint az egészség, sőt a gyermekeink egészsége???

  3. Hát tudod, én azon tudok meglepődni, mikor a másfél éves gyerek cumisüvegében colát látok…De egyik ismerősöm is fantával itatta az egy éves fiának mert szereti..5 fónaposan a fél almához 1 kiskanál cukrot kevert neki. Szóval ájuldozni én is tudok. Az anyuka ebben nőtt fel, ha neki jó volt a gyereknek is az lesz..Mondta ő..

    Nálunk van víz, (tisztított) bodza, citromfű, citrom, meggy, stb szörp amit magam elrakok, citromos víz,néha limonádé, esetleg tea.

    Rágcsa is van, alma, narancs, stb, kölesgolyó, tönkölyropi, és igen én néha szoktam sós kukoricapufit is venni, vagy pattogatnivaló kukoricát, igaz ezeket ritkábban.
    Üdítőt ünnepnapokra, akkor jólesik, meg ha utazunk, stb akkor szoktak kérni.De edzésre ,versenyekre vizet viszünk.
    Sütit minden héten sütök. Csoki is szokott lenni néha, ha látok valahol finom étcsokit, mivel a tejre allergiásak.
    A gyerek vágyik a rágcsára, nasira, kell hogy legyen otthon legyen választék is, csak nem mindegy milyen…

    • Energiaital a cumisüvegben vagy kóla… egykutya, mindkettőt büntetném!
      Azért megnézném a barátnő gyerekének a fogait! Illetve.. inkább nem is nézném meg…

    • Tudod mi a furcsa? Az Ő gyerekének a fogai egészségesek..(még)

      Az én gyerekeim tejfogai a kalciumhiány miatt katasztrofális állapotban vannak..Pedig az enyémek sokkal egészségesebben étkeznek..

      És bár nem vagyok Update Norbi barát, abban egyetértek, hogy a gyerekkori felesleges cukorbevitel, felnőttkorban fog visszaütni…

      • Valóban érdekes, de továbbra is biztos vagyok abban, hogy nem helyes a cukrozás.
        A túlzott cukorbevitelben igaza van a celebnek, de ezt nem ő fogalmazta meg elsőként, rengeteg tanulmány van, amik a sok cukor káros hatásáról szólnak.

      • A nagyobb gyerekeimnek volt egy ket tejfoga amiben volt lyuk, de amugy nagyon egeszsegesek. Mi sem cukroztunk, meg gyumolcsle is alig volt. De mostanaban nagyon nyomjuk a mandulat es a szezammagot, foleg tahinit. Nem tudom van-e Magyarorszagon tahini, ami 100% szezammag. Egyebkent mindenkiben van valami gyenge hajlam, van aki szemuveges,van akinek a foga gyenge, de valahogy a fog miatt mindig bunosebbnek erezzuk magunkat, foleg ha jol taplalkozik a gyerek. Viszont hosszu tavon meglatszik, hogy mivel taplajuk a szervezetunket. Peldaul a 90 eves nagymamamnak rossz fogai voltak, de meg ma sincs semmi baja amivel az orvoshoz kene mennie. Nem cukorbeteg, nem szivbeteg, nem kover es bot nelkul jar. Viszont egesz eleteben gyogyteazott es a kertjebol evett az ev legnagyobb reszeben.

  4. Nem jó a sok szemét, nem jó a túlzott cukorfogyasztás, de szerintem a gyerekeknek kell az “extra cukor”. Igen, régen is, ma is a gyerekek szeretnek cukorkát szopogatni, csokit enni. Nőnek és szaladgálnak, kell az energia és finom is. Ebben én semmi kivetni valót nem látok. Csak az a végtelenül sok, mikor kakaós csigát reggelizik üdítővel és után még csokit eszik… Én minden nap adtam a lányomnak egy kis édességet. Módjával. De cukros üdítőt tele színezékkel csak alkalmakkor ittunk, nagyon ritkán. És mellette igazi ételeket főztem. Tehát szerintem a mérték az érték.
    És a cukor-csoki – süti nem is olyan mű dolog pl. mint a chips vagy üdítő. A babáknak szánt “üdítő” rossz vicc. De érdemes belegondolni az igazi jó, házi ételekbe is: pl. a házi füstölt kolbászban és szalonnában semmi mű nincs, de mégsem egészséges nagy adagban fogyasztani. De a boltban vett párizsi sem jobb. A cukros, lekváros grízes tészta az tömény szénhidrát bomba akkor is, ha otthon készítettük. De néha belefér. Mindig színhús, főzeléket, levest és gyümölcsöt enni nagyon unalmas lenne. És megfizethetetlen.

    • Cukor van a tejben és a gyümölcsben is. És ezenkívül nagyon sok mindenben, amiről nem is gondolnánk, hogy cukrot tartalmaz. Tehát “extra” cukor nélkül is bőven kijut a gyerekeknek belőle. Ennek ellenére nem állítottam, hogy nálunk soha nincs édesség, csak a mértékletességet és a minőséget hangsúlyoztam.

      A gyerekeknek azért megvan a magukhoz való eszük; mikor egyszer gombócot főztem (amit porcukorral hintünk meg), és sokáig ették, úgy megcsömörlöttek tőle, hogy könyörögtek egy kis lencsefőzelékért – vagy bármiért, ami nem édes!
      Azzal azért vitatkoznék, hogy unalmas-e az állandó színhús, zöldség és gyümölcs. Nagyon kreatívan és találékonyan lehet ám ezekből főzni, és én épp azon vagyok mostanában, hogy minél több zöldséget és gabonát ismerjünk meg és fogyasszunk. Ezek is új ízeket hoznak a konyhába.
      Lehet, hogy ez az étkezés nagyon drága. De a csipszek, cukorkák, csokik nem drágák? Sajnos minden ennivalónak nagyon felment az ára!!!!!

    • en azt nem ertem, hogy miert az uditoital a kulonleges finomsag? Mi inkabb citromos mezes citromfu teat iszunk alkalmakkor szep kis cseszekben. A gyerekeim ugralnak oromukben. A sutik meg edesek a szaritott gyumolcsokkel es az osszenyomott banantol es ha meg kell edesebb akkor par csepp ‘stevia’ vagy mez bele. Mi jobban szeretjuk a keseru csokit is, mert kakaosabb az ize. Amihez hozzaszoktatjak a gyerekeket, az lesz a norma neki es az izerzeke meg erzekenyebb lesz a termeszetes finomsagokhoz.

  5. Hasonlóan gondolkodunk és élünk mi is-bár nálunk a csokiimádat kicsit nehezen kezelhető (mindennek ellenállok, csak a kísértésnek nem…)
    Nekem már a legnagyobb gyereknél bevált a vízivás. Sokat utaztunk és egy flakon víz elég volt arra, hogy igyon, hogy megmossam a kezét, vagy épp hasraesés után letisztogassam a sebeit. A tea vagy a szörp nem lett volna ennyire multifunkcionális. Amikor iskolás lett, a tanítónő üdítőport vitt be, hogy rávegye a gyerekeket az ivásra: mondván kevés folyadékot isznak… szerencsére nem lett konfliktusunk, ugyanis a gyerek – hozzám hasonlóan – nem szereti az édesítőszert így ő maradt a saját kis vizes flakonjánál. Mindkét kamaszom táskájában ott a víz a mai napig. A kicsik szintén ehhez szoktak. Amióta olvasni tudnak, mindig megnéztük a feliratokat, mit is veszünk, illetve mit nem veszünk és miért.
    Amitől frászt kaptam nemrég, amikor a vasútállomáson az egyik négy éves ovist láttam energiaitallal a kezében – a szülővel közösen itták…. Sajnos a kamaszok már rendszeresen élnek ezzel az “energiaforrással” (egyszer segítettem táboroztatni…hát érdekes élmény volt). Nekik nehéz elmondani úgy, hogy értsék, mennyire káros, amit csinálnak. De ezt látják a szülőktől, meg a többiektől.
    Az én gyerekeim UFO-k, de szerencsére jól kezelik és nem ilyenekkel próbálnak nagynak látszani.

    • Én is fel tudok háborodni, mikor a szomjas gyereket cukros lével kínálják. Sok ember képzeletében a valószínűtlen színű és ízesítésű cukros, szénsavas, koffeines és egyebes levek összemosódtak a vízzel, és egyet jelentenek – sajnos. Hányszor láttam már csecsemőt vagy kisgyermeket ilyen leveket szürcsölgetni…! Szerintem ezeknek a gyerekeknek NEM vizet adni egyet jelent a kiskorú veszélyeztetésével!

  6. Az első áldozást előkészítő csoportban, ahol hetente a 9 éves gyerekekkkel foglalkozok, pont ma dicsekedett az egyik gyerek, hogy ő már sokszor ivott energiaitalt. Én nem mondtam semmit, de egy másik kisfiú spontán megkérdezte tőle, hogy “hülye vagy??? Azt nem szabad inni, mert káros!” Annyira vicces volt! Különösen, hogy a kisfiú, aki így visszaválaszolt minden alkalommal egy hatalmas csomag gumicukrot szopogat el az óra előtt. 😃

    Sajnos, az én gyerekeim nem örülnek igazán annak, hogy mi relatíve egészségesen étkezünk. Sőt, irígylik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen kapnak, chipset, gumicukrot vagy kólát. De azért büszkék is, amikor házi zsömlét visznek uzsira az iskolába. Nincs mostanában gyakran, de mindig örülnek neki.

    • Hűha, sorstársak vagyunk!
      Régebben sokkal “keményvonalasabb” voltam, és nem tűrtem étkezés terén semmi botlást, vagyis még egy cukorkát se kaptak a gyerekek. Aztán egyszer a lányom egy ismerőstől (szó szerint) csokit koldult, én meg teljesen ledöbbentem (gondolhatod, hogy a rokonunk milyen arcot vágott), és rájöttem, hogy valamennyit meg kell nekik engedni. Persze energiaitalról szó sem lehet, no és gumicukorról sem, de csipszet már vettem nekik, megkóstolták, és nem ízlett nekik. A csipsz tehát kilőve. Kólát is ittak, de attól se voltak elragadtatva.
      Azt veszem, észre a gyerekeken, hogy nagy bennük a kíváncsiság, foglalkoztatja a gondolat, hogy milyen íze lehet ennek vagy annak a csemegének. Kapnak egyet, hogy elmondhassák, kóstoltak már olyat. Legtöbbször ennyi elég is a csemegéből – szerencsére.
      Nálunk a nagyok már okosak, el lehet nekik magyarázni, hogy bizonyos, élelmiszernek szánt tárgyakat miért nem fogyasztunk.

      • Próbálkozom és az adott pillanatban értik is, amit magyarázok, de a közösség ereje nagyobb, sajnos. A kisebbik fiam különösen nehéz eset, mert ha tehetné kizárólag édességen, tésztaféléken élne. Most vettem neki egy könyvet a helyes táplálkozásról, de nem igazán hatotta meg. 😃
        Viszont leszoktam már az aggódásról: amit tudok, megteszek, aztán a többi már nem az én dolgom. Kólát egyébként imádják. Szerintem azért, mert nálunk a koffein miatt nagyon tiltott. A szülinapi partyk legynagyobb élménye, hogy “anya és ittam kólát!”.

      • Nálunk egyszer úgy adódott, hogy sokáig volt édesség (szilvás gombóc, ha jól emlékszem), és akkor a gyerekek rettenetesen kívánták a sósat. Könyörögtek a lencsefőzelékért!
        Kicsi gyereknél nem csoda, hogy nagy a társaság hatása, nagyobbak jobban megértik az elveket.
        Szerintem jól teszed, hogy nem aggódsz túlságosan, erőszakkal nem sokra mész, a szigorú tiltás csak olaj a tűzre.
        Remélem, hogy a következetes kiállás meghozza a gyümölcsét, és a gyerekek maguktól elhagyják az értéktelen élelmeket.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s