2014.05.26. – Íróink védelmében

A neten rengeteg helyen láttam egy képet, ami egy kisiskolás gyerek füzetéből való, és a Kincskereső kisködmönről alkotott véleményét írja le benne a diák. A dolgozat írója szerint a regény „depis”, mert sok szereplő meghal benne (pl. a liba).
A hozzászólók –attól függ, hogy kinek az oldalán van a megosztás – támadják vagy megvédik a regényt.

A netre feltett írás elolvasásakor az volt a benyomásom, hogy ezek nem egy kisgyermek szavai és gondolatai. Nem állítom, hogy a kép feltöltője csalt, és egy felnőtt írta a gyerekes ákombákomokat, de azt feltételezem, hogy a gyerek gondolatainak a szülő direkt vagy indirekt megjegyzése lehetett a sugalmazója.

Én a Kincskereső kisködmön pártján állok!
Nem értek egyet azokkal, akik szerint a jelenleg kötelező olvasmányok elavultak! Móra Ferenc művén kívül ósdi írásoknak tartják a kommentelők a Pál utcai fiúk-at, a Légy jó mindhalálig-ot, és az Egri csillagok-at is. Szerintem ezek a művek a magyar irodalom gyöngyszemei.
Továbbá azt írta valaki, hogy ezeknek a regényeknek a nyelvezete annyira régies, hogy szótár kell a megértésükhöz. Szerintem meg nem szótár kell hozzájuk, hanem SZÓKINCS! (Bizony, a szókincs főleg olvasással bővíthető, számítógépes játékok játszásával és tévénézéssel nem lehet összekaparni !)

Még Móra Ferenc kedvelői közül is sokan egyetértenek az ellenzőkkel abban, hogy a Kincskereső szomorú, a gyerekeket megijeszti, és ezért nem szeretik, nem olvassák, nem olvastatják.
Valóban, ez a mű sokszor fájdalmas (néhol meg vidám) és a történet folyamán többen is meghalnak – akárcsak az életben.
Halottak vannak a népmesékben is; nem egy mese kezdődik úgy, hogy a szereplő elárvul; sőt, egy mesetípusban maga a szereplő is meghal, hogy aztán segítője életre keltse.
A Harry Potterben sem élnek a főhős szülei, és a történet alatt sorra halnak ki mellőle társai.

A felnőttek sokszor megpróbálják megóvni a gyerekeket a szomorú történetektől. Megkímélik a kicsiket a halállal való találkozástól.
Én ezzel nem feltétlenül értek egyet.
Az élethez hozzátartozik a halál és az öregedés is, a gyerekek is szembesülnek ezekkel az eseményekkel.
Bruno Bettelheim, a neves pszichológus írja, hogy a kisgyermekek számára írt modern mesék az egzisztenciális problémákat általában megkerülik, pedig ezek alapvetően fontosak mindannyiunk számára. A „biztonságos” történetek nem tesznek említést sem öregedésről, sem halálról, az emberi lét határairól, és ez nagy hiányosságuk!
Ez nem azt jelenti, hogy én perverz módon minden nap tragédiákkal ríkatom a gyerekeket, de ha akad egy ilyen, nem kerüljük ki. Esetleg meg is beszéljük az eseményeket. Azt gondolom tehát, hogy többet használ a realisztikus történet, mint amennyit árt.
(A megbeszéléssel kapcsolatban…
Az egyik kritikus hozzászóló azt írta, hogy ő Móra Ferenc miatt évekig rettegett attól, hogy meghal torokgyíkban. Ha lett volna mellette egy felnőtt, aki segít a hallottak feldolgozásában, attól bizonyára megtudta volna, hogy a torokgyík már nem szed áldozatokat, és szinte nulla az esélye arra, hogy diftériában haljon meg.)

A kötelező irodalmat (de legfőképpen a Kincskeresőt) én olvasom fel a gyerekeknek esténként (mivel nincs tévénk, ez az esti elfoglaltságunk).
Úgy látom, hogy biztonságot ad nekik, hogy ott vagyok velük, és velük sírok Marika halála miatt. Nem szégyellem előttük a könnyeket, nem szégyen az együttérzés, sőt! Bátran megéljük az érzelmeket!

A támadott regényekből alapvető erkölcsi tételek sejlenek fel.
Barátság, önfeláldozás, hazaszeretet, tisztesség, becsület, lelkiismeret, hűség, szolidaritás…

Meghökkentőnek tartom az egyik kritikus azon véleményét, hogy az iskolákban inkább Rejtő Jenő műveit kéne kötelezővé tenni!
Mi is rajongói vagyunk Rejtőnek, de nem gondoljuk, hogy a gyerekeknek az ő műveiből kéne jó erkölcsöt tanulniuk.

És ha már etikáról van szó…
Ha a megtámadott 4 regényt hozzáértően tanítanák a gyerekeknek, nem lenne szükség az iskolai erkölcstanra, hiszen ezekben a művekben minden benne van.

Végezetül egy versrészlet az anyanyelvről (és a szókincsről):

Takács Tibor:

Ki sirat meg, haza-édesanya?

Maholnap ki érti meg verseink
kerékbe törik új uraink nyelvünk
profitért szavaink felszögezik
s plakátjaink rongy lobogók felettünk

ha felébredne rég halott anyám
nem értené aki szól mit akarhat
és hogy mit kérne tőle unokám
és a tévében épp miről hadarnak

hová vész el a szó hogyha magyar
hová vész el – ha van még tiszta lélek –
itt csak angolul zenghető a dal
száz szép szavunkért tízet becserélnek

milyen egyen-világ ez ami itt
azzal kérkedik vár ránk Európa
mire való ha van még bármi hit
úgy vetnek ránk hámot akár a lóra

(…)

Éveim ághegyén, 2000

Reklámok

13 thoughts on “2014.05.26. – Íróink védelmében

  1. Sziasztok!
    Nálunk is aktuálisak az említett olvasmányok, lévén a lányaim sorban következnek az iskolában, így van egy kis tapasztalatom. Eltekintve attól, hogy “nem is olyan régen” még nekem volt kötelező…
    Általában az év utolsó szülői értekezletén hirdetik ki a jövő évi kötelező olvasmányt, ami második félévben kerül feldolgozásra. Már májusban kikölcsönözzük a könyvet, ami attól kezdve (fekete)felhőként tornyosul felettünk, mert “jaj, még kik kell olvasni!” Augusztus utolsó hétvégéjén aztán nincs mese. neki kell ülnünk…. Az egri csillagok vastag kötetét felütve az első pár sort felolvasom – a történet magával ragad, elénk tárul egy más világ, csak olvasom, olvasom, kivonulunk a kertbe, leheveredünk egy takaróra a cseresznyefa alá, én csak olvasom, a sokadik fejezet végén bekapunk egy kis kenyeret, mert ma nincs főzés, csak olvasom- olvasom, a tűző napról bevonulunk a szobába és én csak olvasom, aztán a késő délutáni tikkasztó melegben megint kimegyünk egy kis limonádéval a nyugágyra és ott olvassuk tovább…mert nem lehet letenni. Bevallom a könyv végén lecsaltam úgy harminc oldalt, megkímélve ezzel is hangszálaimat a csatajelenet apróbb részleteitől, de amikor felolvastam a végszót könnyes szemmel csak hallgattunk. Ezek után a lányom magától is elolvasta a könyvet.
    A kisebbik lányom idén a “Pál utcai fiúkat” kapta fel, ami szintén az utolsó hétvégére maradt. Nem vitte rá a lélek (és én sem tudtam) az olvasásra. Leültünk megnézni a filmet, pár perc múlva már az egész család ott ült szombat délelőtt a képernyő előtt és a film annyira magával ragadó, hogy a végén szintén ott ültünk könnyes szemmel csendben…Ezek után ő is elolvasta a könyvet, éjszaka a kislámpánál fejezte be.
    Mi mindig megbeszéljük az olvasottakat, vagy látottakat és itt bizony nagy emberek tanítanak nagy dolgokra! Persze csak akkor formálja a jellemet, ha megbeszéljük és tényleg eljut a tudatukig. Mert ugye sokan vannak akik csak gyorsan lemásolják az olvasónaplót a netről. Arról nem is szólva, hogy ezek közös élmények a gyerekekkel.

    Mint megtudtam “A Pál utcai fiúk” nagy elismerésnek örvend világszerte, több nyelvre lefordították, Olaszországban – I ragazzi della via Pal, Japánban – itt inkább mellőzöm a cím fordítását, Németországban – Die Jungen der Paulstrasse, és még sok – sok országban kötelező olvasmány. Vannak vélemények, miszerint nem kell Magyarországnak turisztikai célú országimázs film (van az interneten több is és tényleg mutatós kisfilmek, noha talán túl giccsesek) elég ha elolvassák ezt a könyvet.

    Egy idézet a vikipédiáról:
    Néhány évvel ezelőtt, egy fogadáson találkoztam a japán császárnéval, aki azt mondta, gyerekkorának kedvenc olvasmánya A Pál utcai fiúk volt, és biztos benne, hogy a magyarok mind olyanok, mint ők. Én meg azt gondoltam, hogy mi itthon tévedünk, nem a Nobel-díjas nagyságok, nem a művészóriások a legismertebb magyarok a nagyvilágban, hanem Boka és Nemecsek […] ”
    – Békés Pál (PIM)

    Mivel közel lakunk Budapesthez , így vasárnap délután elmentünk megnézni a 8.ker. Práter utcai szoborcsoportot – egy kis fagyizással egybekötve – mondhatom, a kislányom egyik kedvenc könyve lett…

    Üdvözlettel: Anna

    • Köszönöm a hozzászólásod.
      Mindenkinek úgy kéne a kötelező olvasmányt feldolgoznia, ahogy Ti teszitek!
      Így biztos nem marad elvarratlan szál vagy megválaszolatlan kérdés.

      Én is olvastam, hogy a japán császárné kedvenc könyve a Pál utcai fiúk; én úgy hallottam, hogy egyik ex förszt lédinkkel is erről társalgott, mikor hivatalos látogatást tettek Japánban.

      Tetszik a megfogalmazásod, hogy nagy emberek tanítanak nagy dolgokra!

  2. Az én gyerekeim is imádták a Kincskeresőt. Én olvastam fel nekik és nagyon szívesen tettem, mert én is nagyon szerettem gyerekként a történetet.
    Annyira mély ez a történet, annyi szépség, szomorúság van benne. És hiába történik annyi szomorú esemény, mégsem “depis”, hogy a gyereket idézzem, hanem teli van reménnyel, szeretettel.
    Sok ellenzője van mostanában a Kincskeresőnek. Szinte divat nem szeretni ezt a könyvet. Azt is olvastam már, hogy valami állandó élet ellenes alkalmazkodást akar lenyomni a gyerekek torkán, ill. azt, hogy a szegénység jó, ne vágyjunk többra, fogadjuk el, amibe beleszülettünk, de szerinte ez nem igaz. Ez a könyv egyszerűen a gyerekek furcsa, kicsit mágis lelkivilágát mutatja meg, azt, ahogy az élet nehézségeivel szemben védik magukat és még rengeteg rétege van számomra a történetnek. Sokat tudnék még róla írni. De a legfontosabb nekem pl az, hogy egy olyan könyv, aminek ennyire rétege van, aminek a kapcsán lehet értelmes és fontos dolgokról beszélgetni a gyerekekkel. Igazi, mély gyermekirodalom.

      • Az Egri csillagokat hangoskönyvben hallgatták végig a gyerekeim. Nagyon szerették azt is. Szerintem, előkeresem és meghallgatjuk újra. Nem rég fejeztük be a Láthatatlan embert. Na, annak tényleg nehéz volt a nyelvezete, alig bírtam felolvasni nekik sokszor. De a Toldit is nagy kedvenc nálunk pl.
        Szerintem, ez a szülők hozzáállásán múlik: ha én lelkesedéssel olvasok fel nekik vmit, akkor ők is szeretni fogják, ha fanyalgok, panaszkodom, hogy jaj ezt a szörnyűseget kell olvasni, akkor ők sem fogják szeretni.

  3. Azt hiszem tényleg a szülőkön múlik nagyrészt minden. Az én gyerekeim már felnőttek, mindig szerettek olvasni, akkor is ha volt tv, film, számítógép. Most az unokám óvodás, tehát ő még nem tud olvasni, de minden este van mese olvasás, mesekönyv nézegetés. Van amikor a régi Búvár zsebkönyvek sorozatát kell nézegetni vele, imádja. Azt gondolom, ha ilyen kis korban megszereti a könyveket, napi elfoglaltsággá válik, később sem lesz gond.

  4. Alapvetően egyetértve a posztban foglaltakkal, rejtő műveiben igenis VAN erkölcs: aki győz, az mindig jó is, legfeljebb nem makulátlan. Olyan, mint az igazi jók. Jók, pici szépséghibákkal.

    • Rejtő főhősei szerethető zsiványok, de azt gondolom, hogy ezek a regények nem kisgyerekeknek valók.
      Köszönöm a hozzászólásodat.

      • ja, nem is úgy értettem. Én akkortól olvastam Rejtőt, amikor Karl Mayt és Vernét, tehát kb. 9-10 éves koromtól.

  5. A kötelezőkkel egyetlen baj van, nem jókor olvastatják őket. Másodikban a Kincskereső, negyedikben a Kis Herceg – és egyik sem egy alsó tagozatosnak való. Egészen egyszerűen nem gyerekkönyvnek lettek írva. Akkor utáltam (ahogy a Micimackót is, az mondjuk csak ajánlott volt). Felnőttként újraolvasva szerettem őket. Egyébként a többi kötelezőt minimum egy évvel korábban olvastam mint kötelező lett volna, így a kötelezőség átka alól kikerülve mertem élvezni őket. Olvasnivalót kerestem, a szüleim meg mondták, hogy ez is jó könyv, az is jó könyv. Ha elég érett a gyerkőc én ezt a módszert is bátran javaslom.
    Ja és persze eleinte öt percenként kérdeztem, hogy “anya, mit jelent az hogy…”, nyilván erre válaszolni kell valakinek.

    • A Kincskeresőt talán mi is korán olvastuk el először: másodikos körük környékén, és akkor valóban, kicsit korainak volt.
      Most, megint elolvasva sokkal jobban tudták feldolgozni.
      A szülő bizonyára érzi, hogy a gyerekek mikor érett egy mű befogadására.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s