2014.11.03. – Hirtelen jött érdeklődés

Az elmúlt hetekben több otthonoktató társunkat is megkeresték különböző újságoktól, hogy beszélgetést készítenének velük az otthonoktatásról. E cikkek némelyike már megjelent országos napi- és hetilapokban, némelyik még várakozik a közlésre. (Jó érzés volt szembesülni azzal, hogy némely újságíró tőlem is vett át gondolatokat, néha egész bekezdéseket – szó szerint.)

Én nagyon örülök, hogy így megnőtt az érdeklődés az otthonoktatás iránt! Ha az emberek megismerik, bizonyára nem lesznek olyan elutasítóak vagy tájékozatlanok azzal kapcsolatban, ha valaki otthon tanítja a gyerekét. Hányszor szembesülünk mi is a megjegyzéssel, hogy ha MAGÁNtanuló a gyerek, akkor mi biztosan nagyon gazdagok vagyunk, hogy MAGÁNtanár foglalkozik vele…

Új kép (27)

És talán azt is megérjük, hogy nem hökkennek meg azon, hogy iskolaköteles korú gyerek délelőtt nem az iskolában van, hanem közterületen, esetleg múzeumban, könyvtárban, boltban. (És nem szegezik nekünk állandóan a kérdést, hogy „… hát te beteg vagy, hogy nem vagy iskolában?”).

Az állam részéről egyértelműen érezhető volt eddig az a törekvés, hogy a gyermeket minél hamarabb kiemelje a családból, és minél tovább az intézményben tartsa (3 éves kortól kötelező óvoda, egész napos iskola).

Szívből remélem, hogy ez a (kormány-közeli és ellenzéki újságok részéről egyaránt tapasztalt) nagy kíváncsiság az enyhülés jele!

Főleg annak fényében meglepő az érdeklődés, hogy a minket befogadó iskola igazgatójától állandóan azt halljuk, hogy az egyébként is szigorú fenntartói vizsgálatok során különös érdeklődéssel vizsgálják a magántanulók helyzetét, visszamenőleg is, így az iskolák igyekeznek feddhetetlenül „lepapírozni” az otthon oktatott gyerekek helyzetét – vagy inkább nem kínlódnak és kockáztatnak (ugyan mit…?) miattuk, és nem tartják őket tovább magántanulói státuszban.

Advertisements

10 thoughts on “2014.11.03. – Hirtelen jött érdeklődés

  1. A HVG-n is volt most egy cikk, bár a címe nem volt túl találó, de maga a cikk jó volt. És Vekerdy is nagyon nyomja a témát be a köztudatba. Nagyon kívánatos lenne, ha nem lenne az állandó (el)ítélés más szülők, de még sok orvos és védőnő részéről is, és a tanárokról és óvónőkről már ne is beszéljünk… Egyébként szerintem nagyon sok ember akkor is elutasító lesz, ha megismeri a témát, túl sok az agymosott beszűkült ember. 😦 Nekünk is állandóan a torkunknak szegezik a kérdést, hogy miért nem jár a 3,5 éves oviba és mi ez a bolondéria, ahogy mi gondolkodunk a jövőre nézve. Pedig nálunk sajnos súlyos egészségügyi ok is van rá, amit nem minden oviban tolerálnának jól (tej- és tojásallergia + asztma).

    • Igen, Vekerdy Tamástól is olvasható mostanában sok iskolakritikus interjú.
      Valahogy felerősödött a hírközlésben az OO-s téma, de az is lehet, hogy a népesség nagy részénél most telt be a pohár és most jutottak el addig, hogy megfogalmazzák: bárhová, csak iskolába ne!

      • “bárhová, csak iskolába ne!” Szerintem nagyon találó ez a mondatod!

  2. Sajnos a rendszer még nem nagyon működik nálunk, aki ezt az utat szeretné választani, számíthat rá, hogy minden téren falakba fog ütközni. Enyhébb esetben “csodabogárnak”, rosszabb esetben hülyének bélyegzik…
    Regényt írhatnék a sok harcról, amit eddig vívtunk annak ellenére, hogy a gyermekem szakorvosi javaslatra magántanuló, egészségügyi okokból.
    Volt olyan eset is nálunk, hogy telefonon megfenyegették a papírt kiállító szakorvost, hogy vonja vissza a javaslatát…

    • Te (Nevtelen) is Magyarorszagon elsz? Ugy erted, hogy kulonfele varosokban mashogy mukodik az otthoniskolazas? Falakban utkozol hivataloknal vagy csak embereknel? Bocsi, hogy mindezt kerdezem, csak kivancsi vagyok a helyzetre. En mar 11 eve otthon oktatok, de csak Ausztraliaban es Uj Zelandon. De nagyon erdekel, hogy mi folyik Magyarorszagon.

  3. Jobb, ha befogom a szám, mert még a jelenleg meglévő jogainkat is elveszíthetem…

  4. nekem a nagyobbik gyerekem jóval 3 éves kora után ment oviba, amikor már ő akart, mert pont otthon voltam a kicsivel gyesen, és inkább babázott verem itthon. a kicsi viszont ahogy betöltötte a 3at, ment oviba, muszájból. a nagy most kezdte az iskolát, és 3ig ott van, mert akkor tudunk érte menni. de a tehetném, délben elhoznám mindkettőt haza, minél többet lehessünk együtt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s