2014.11.10. – A magyar Indiana Jones

Talán emlékeztek az Angol beteg című Oscar-díjas amerikai filmre, ami egy magyar arisztokratáról, Almásy Lászlóról szólt. Nem akarom lekicsinyelni az ő munkásságát, de van egy tudósunk, aki Almásy grófnál jóval kalandosabb életet élt, mégse lett világhírű, de még itthon is alig ismerik nevét a szűk szakmai körökön kívül.

Ő Nopcsa Ferenc báró, a kiváló és sokoldalú tudós, utazó, felfedező, hírszerző, király-jelölt és repülőgép-eltérítő.

Nopcsa Ferenc

Nopcsa Ferenc

Nemcsak az ő élete volt különleges; nagyapjáról, Nopcsa Lászlóról az a hír járta, hogy kettős életet él: nappal Hunyad vármegye főszolgabírája volt, elegáns és gavallér földbirtokos, éjszaka viszont rablóvezérként, álarcban fosztogatta az utazókat és a főúri kastélyokat. Ez a szóbeszéd eljutott Jókai Mórhoz is, aki ezt a történetet választotta Szegény gazdagok című nagyszabású regénye alapjául. Mivel a regény folytatásokban jelent meg, Nopcsa László személyesen kereste fel Jókait Pesten, és egy pár pisztoly segítségével próbálta rávenni az írót, hogy a történetnek minél hamarabb legyen vége.

Hátszegi  báró a Szegény gazdagok-ból

Fatia Negra (Hátszegi báró) a Szegény gazdagok-ból

Nopcsa Ferenc, akiről a bejegyzés szól, 1877-ben született Déván. Gyerekkorát a családi birtokon, a Hátszegi-medencében fekvő Szacsalon töltötte.

Földtant tanult, de pályáját más irányba terelte, hogy dinoszaurusz-csontokat talált birtokukon.
A csontokat magával vitte Bécsbe, ahol megmutatta őket geológiaprofesszorának, aki expedíciót ígért a lelőhelyre. Mivel ebből nem lett semmi, Nopcsa maga látott neki a feltárásnak; ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy beleássa magát az őslénytanba is. Éjt-nappallá téve elkezdett tanulni, és 3 év múlva már paleontológiai előadásokat tartott az egyetemen!

Hamarosan a londoni British Museumban is megismerték a nevét (ahol saját dolgozószobája is lett). Bemutatkozása nem volt mindennapi: a kiállítótérben észrevette, hogy egy rekonstruált csontvázban egy csontot rossz helyre tettek a kollégák, mire ő – mindenki nagy megrökönyödésére ott, helyben korrigálta a hibát!

Nopcsa Ferencnek a dinoszauruszokon kívül még egy szenvedélye volt: az utazás.

Boszniai, montenegrói, törökországi és egyiptomi kalandozások után Albánia lett a fő úticélja. Keresztül-kasul bejárta ezt a vad, akkor még ismeretlen és gyönyörű országot, melyet második hazájának nevezett.

Albán vidék

Albán vidék

Az 1900-as évek elején a Monarchia diplomatája lett Albániában. A küldetés veszélyesnek bizonyult, politikai körökből többször megpróbálták a bárót meggyilkolni. Ezért testőrséget szervezett maga köré emberölésben jártas harcosokból. Naplójának szórakoztató része, ahogy elmeséli, hogyan oldott meg egy szorult helyzetet: egyik embere meglévő felesége mellé újabb nőt rabolt, de a lány fivére vérszomjasan kereste fel a nőrabló gazdáját, azaz Nopcsát, és elégtételt (pénzt) követelt. A báró, mint egy minden hájjal megkent kereskedő, alkudozott a nőre, végül felére lealkudta a hajadon árát. Így megoldotta nemcsak a családi viszályt, hanem magát is megmentette egy becsületbeli kötelességtől, hiszen ha a sértett fivér megölte volna Nopcsa szolgáját, neki, a gazdának kellett volna vérbosszút állni érte – a helyi szokások szerint!

Nopcsa Ferencnek politikai tervei is voltak Albániával kapcsolatban. 1913-ban katonai puccsot készített elő, mert szeretett volna albán király lenni. Olyannyira biztos volt a dolgában, hogy már a fehér lovat is megvásárolta, amin belovagolni szándékozott a fővárosba – ám ezúttal nem sikerült elképzelése.

Az első világháború alatt önként ajánlotta fel hírszerzői szolgálatait a Monarchia számára. Álnéven bojtárnak állt egy erdélyi havasi pásztor mellé, és hónapokig lelkiismeretesen legeltetett és gondozta a jószágokat, mint együgyű pásztor, közben fürkészte az utakat, figyelt a szóbeszédre, információkat szedegetett össze. Így több, a román állam számára dolgozó osztrák-magyar tisztet leplezett le.

Nopcsa báró román pásztornak és albán harcosnak öltözve

Nopcsa báró román pásztornak és albán harcosnak öltözve

 

A háború vége felé Budapestre, majd Bécsbe menekült (ennek során még egy repülőgépet is eltérített). A trianoni döntés értelmében a Hátszegi medencében fekvő javai román uralom alá kerültek; ő maga is román állampolgárságot nyert volna, ha hajlandó lett volna behódolni az idegen hatalomnak.

1920-ban ugyan megpróbált visszatérni Erdélybe, de a feltüzelt román parasztok felismerték, és félholtra verték.

Innentől megint csak a tudománynak élt; 4 évig a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója volt Budapesten. A munkatársak visszaemlékezései szerint Nopcsa összeférhetetlen, gyanakvó, üldözési mániától szenvedő, gonosz intézményvezető volt, aki valóságos kémhálózatot épített ki és működtetett a tudósok között.

Lechner Ödön remekműve, a Magyar Állami Földtani Intézet. Az épületet akár önmagáért is érdemes felkeresni!

Lechner Ödön remekműve, a Magyar Állami Földtani Intézet (jelenleg: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet). Az épületet akár önmagáért is érdemes felkeresni!

Utolsó éveit Bécsben töltötte; anyagi gondjai és elhatalmasodó betegsége, ami a szacsali megveretése során szerzett koponyatörés következménye volt, annyira kínozták, hogy a halált választotta.

Hűséges albán titkárát, testi-lelki jó barátját, Bajazid Elmaz Dodát elkábította, majd lelőtte, ezután maga ellen fordította fegyverét. 1933-ban halt meg.

Nopcsa Ferenc báró 56 évet élt, ám ebbe az 56 évbe annyi kaland, utazás, életveszélyes helyzet, politikai összeesküvés, álruhás küldetés, tudományos felfedezés és elismerés zsúfolódott, mely más embernek 200 év alatt se adatna meg!

Nopcsa Ferenc báró nevét Tiranában egy tér őrzi, itthon – tudtommal semmi.

Illetve… mégis: a tudóstársadalom méltó emléket állított neki, az egyik legnagyobb európai őslénytankutatónak: az általa megtalált állatnak az Elopteryx nopcsai nevet adták.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s