Otthonoktató “tanóra” II. (balladák)

Folytatom az itthoni tanulásunk leírását; most egy olyan esetet mutatok be, amikor a tankönyvhöz kapcsolódik a téma.

Irodalomból most vesszük a népballadákat. Ugyan csak a nagyfiam fog ebből vizsgázni, de a többiek is odafigyelnek és együtt dolgozzuk fel a témát (jóval részletesebben, mint azt az általános iskolai tananyag megkívánja). Nyilván mindenki az érettségének megfelelően vesz részt a tevékenységben: a kicsi csak mint meséket hallgatja a történeteket (legjobban a Budai Ilonáról szóló történet ragadta meg a fantáziáját, és ezt többször el kellett mesélnem neki), a nagyok pedig komoly pszichológiai összefüggésekre is rájönnek, és remekül belehelyezkednek az egyes szereplők helyzetébe.

A tankönyvre nem sokban hagyatkoztam, inkább saját fejünk szerint mentünk. Szerencsére sok olyan könyvünk van, amire támaszkodhattunk.

Új kép (170) okos 188
Ezekből a könyvekből “dolgoztunk”

A téma nem volt ismeretlen a gyerekek előtt: énekeltem is és fel is olvastam már nekik balladákat. Nem volt ez haszontalan, ezt onnan vettem észre (nagy örömmel), hogy amikor szó esett a balladák nagyrészt tragikus végkifejletéről, a gyerekek máris közbeszóltak, hogy Görög Ilona története például vidám, hiszen a szerelmesek egymáséi lesznek. Azóta gyűjtöttünk még pozitív balladát: a Bátori Boldizsárné címűt, és végül a Molnár Anná-t is ide tettük, hisz jóra fordul a szereplők sorsa. Nem tudunk dönteni, hogy a Sárighasú kígyó című műnek jó-e a vége; én arra szavaznék, hogy hiába menekül meg a főszereplő a mátkája segítségével, mégis óriási a vesztesége: csalódnia kellett szüleiben és testvéreiben.

Új kép (197) Új kép (193)
Két gyönyörű ábrázolás: a boldogtalan szerelmesek és a kegyetlen anya története

Kezdetnek felolvastam (de inkább próbáltam előadni) a leghíresebb magyar népballadákat. Ezek a következők:

az elcsalt menyecske (Mónár Anna)

a kegyetlen anya (Budai Ilona)

a halálraítélt húga (Fehér Anna)

a boldogtalan szerelmesek (Kádár Kata)

a halálra táncoltatott lány

a megesett lány

a sárighasú kígyó

Kőműves Kelemen(né)

Júlia szép leány

Görög Ilona

Bátori Boldizsár

Kerekes Izsák

a nagy hegyi tolvaj

Dancsuj Dávid

és Bilibók János története (ennek a műnek az érdekessége, hogy viszonylag friss keletkezésű: a gyűjtő, Domokos Pál Péter az 1930-as években még találkozott a megölt Bilibók János testvérével). Amelyik balladához ismertem dallamot, azt elénekeltem.

jkk hhh
Vándor kobzos az 1930-as években; a másik képen Kallós Zoltán Gyimesben – talán épp balladát gyűjt

A történeteket értelmeztük (a tömörség és szaggatottság miatt nem mindig egyszerű eldönteni, hogy mikor melyik szereplő beszél, és bizonyos esetekben az se egyértelmű, hogy miről szólt a mű). Nagyon érdekes volt elemezni az egyes balladákat; azt, hogy melyik szereplőt mi motivált, melyikük mikor mit érzett, miért döntöttek úgy, ahogy,  és jól tették-e azt amit tettek…

Hogy ne legyen olyan unalmas, dramatizáltuk is a balladákat, mindig nekem jutott az anya szerepe (ezekben a történetekben szinte nincs is jóindulatú anya), a két nagy gyerek volt a főszereplő, de mindig igyekeztünk, hogy a kicsinek is juttassunk egy nyúlfarknyi szerepet.

Új kép (151) Új kép (152)
Balladáink lehetséges születési helye és lehetséges előadóik

És azzal is enyhítettük a monotóniát, hogy meghallgattuk a Kőműves Kelemen című rockballadát, ez kicsi koromban nagy kedvencem volt (most is szeretem)

Meg kell mondanom, hogy nekem is javamra vált ez a pár alkalom, amit a népballadákra szántunk: iskolás koromban valahogy nem érintettek meg ennyire ezek a művek, de most nagyon a hatásuk alá kerültem; sok-sok szépséget fedeztem fel bennük, és olyan mélyebb jelentéstartalmakat is, amiket régebben nem – nyilván ehhez kellett a mostanra felhalmozott élettapasztalatom is .

Remélem, a gyerekek is élvezték!

 

 

 

Advertisements

2 thoughts on “Otthonoktató “tanóra” II. (balladák)

  1. A szívem szakad meg, hogy nem tudom egy kommentben elmondani, de megpróbálom! Amire ti ráéreztetek annak nagyon is valós, kozmológiai és lélektani alapjai vannak. Népi kultúránk egésze a természet ritmusára “íródott”. A természetben (és az ennek részeként létező emberben) végbemenő periodikus változásokról, viselkedésformákról, magatartásokról szól minden történet. A szereplők minden esetben megfeleltethetők az évkör egy-egy állapotának, és a cselekmény rend szerint történik. Ajánlom figyelmetekbe Pap Gábor előadásait és a Csodakút című tanulmánykötetet. Ráébredhettek általuk, hogy ez a rövidke tétel többet elmond a világról, mint az utána jövő irodalomanyag nagy része. Sőt, ha itt megértitek az elemzés logikáját, akkor a “sugallatos művek” elemzésekor rá fogtok ismerni egy-egy visszatérő törvényszerűségre. Jó felfedezést kívánok!

    • köszönöm a hozzászólást, igyekeztem minél jobban belemerülni ebbe a csodás világba. Biztos van még mit fejlődnöm és vannak még mélyebb tartalmak.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s