Otthonoktató “tanóra” III. (a reneszánsz)

Talán írtam már, hogy igyekszem a “tanulást” több érzékszervre is kiterjeszteni, vagyis nemcsak beszélünk a témáról, hanem zenét is hallgatunk, gyakran a témába illő filmet nézünk (már csak az hiányozna, hogy valami ideillő ételt főzzek, így az ízérzékelés és a szaglás is jelen lenne a tanulásban – de ez eddig még nem sikerült).

Valamelyik nap például a középkori városok településszerkezetéről volt szó. A könyv nagyon szűkszavúan beszélt a korabeli ember életéről, mindennapjairól, pedig az általános műveltséghez (szerintem) nélkülözhetetlenek ezek az információk. Ezért segítségül hívtuk a filmművészetet. Nagy tisztelője vagyok Franco Zeffirellinek, az ő filmjeibe (A makrancos hölgy, a Rómeó és Júlia, a Napfivér, Holdnővér) pillantottunk bele. Az olasz rendező olyan hű képet fest a reneszánsz korról, olyan aprólékosak és korhűek a díszletek, a jelmezek, annyira helyén van minden, hogy öröm nézni!

Új kép (106) Új kép (100)

Ezekből a filmrészletekből sok információt szedtünk össze:

  • hogyan is nézett ki a város szerkezete (szűk utcák, egymáshoz ragasztott házak, főtér és székesegyház – körülötte a módos polgárok otthonai)
  • hogyan éltek a korabeli emberek (szegények és tehetős polgárok) – Szent Ferenc apja például posztókereskedő, és festőműhelye is van, amiben nyomorúságos körülmények közt dolgoznak a munkások; a klérus legfőbb képviselője, a főpap dúskál a földi javakban, míg a város utcáin koldusok ténferegnek, a házasságokat a szülők rendezték el – jobbára a fiatalok beleegyezése nélkül, a férfias kihívásokat karddal rendezték, stb. ;
  • a Makrancos hölgy nyitójelenete pedig valóságos információbomba: a páduai egyetem, téltemető-vigasság, kovácsműhely, a nyüzsgő piac, az ablakból kitekingető, majd magas talpú cipőben egyensúlyozó kurtizán… mind-mind érdekes információk a korról
  • megtudjuk, hogy az előkelő nők nem maguk nevelték a gyermekeiket – Júlia jobban ragaszkodik a dajkájához, mint a saját anyjához, és az is nagyon érdekes tudás, hogy akkoriban a nők 15 éves korban már férjhez mentek (ez a tény alkalmat ad arra, hogy elbeszélgessünk a születéskor várható élettartamról és annak alakulásáról). A párválasztás nehézségéről is szó esik, amely a Rómeó és Júliá-ban tragikus végbe torkollik, a Makrancos hölgyben pedig mulatságos és boldog lesz a befejezés.
Új kép (101) Új kép (108)
  • láthatjuk a jámbor Lőrinc barát kamráját, teli gyógynövényekkel (beszélünk a kor orvosi gyakorlatáról)
  • sokat beszélünk erkölcsi kérdésekről. Megmondom őszintén, hogy fiatal lányként futóbolondnak tartottam Szent Ferencet, de ez a véleményem mára gyökeresen megváltozott. Megbeszéljük, hogy Assisi köznépe miért szokott át a szegényes kis pusztai templomba, és arról, hogy micsoda szép és sokat mondó gesztus volt a pápától, hogy fényes trónusáról lelépve megcsókolta a mocskos és büdös szent ember lábát
  • a Napfivér, holdnővér-en felbuzdulva átolvassuk Szent Ferenc életét, beszélünk a ferences és klarissza rendről
Új kép (18) Új kép (986)

Mindezt kiegészítheti, hogy este felolvasok egy-egy illő történetet a Dekameron-ból. Nagyon szép Jékely Zoltán műfordítása, öröm olvasni (és remélem hallgatni is)! A nyelvezet körülményes egy kissé, de azt hiszem, kellő szókinccsel élvezhető. A Dekameron esetében adja magát, hogy szó essen a középkor egyik legtragikusabb eseményéről, a pestisjárványról. Nem mondom, hogy lefekvés előtt kifejezetten horrorisztikus történetekkel traktálom a gyerekeket, de azért szerét ejtem, hogy meséljek róla (esetleg másnap). Néhány szó esik az irodalomról is, és megtanulunk (még a kicsi is!) egy Janus Pannonius verset (aki szorgalmas, latinul is bevágja).

Új kép (1057)

És természetesen nem lehet megkerülni, hogy a művészeti irányzatokról is beszélgessünk, sokat mesélek, olvasok a reneszánszról (kedvenc korszakom). Mi hívta életre ezt az új irányzatot, miben nyilvánult meg, hogyan hatott a mindennapokra és a művészetekre, újszerű festményeket nézünk… egyébként ez is tananyag történelemből. Egész nap reneszánsz zene szól.

Új kép (107)

Mindez nem egy nap alatt zajlik, és valószínűleg sokára tudnám abbahagyni, mert mindig eszembe jut egy újabb érdekes történet, ami kicsit másfelé viszi az irányt.

Láthatjátok, hogy ezek nem hagyományos tanórák; nem készítek hozzájuk vázlatokat (nem is tudnék), spontán alakul ki, hogy miről beszélünk.

 

Szeretném hangsúlyozni, hogy a tanulásnak ez a fajtája nem az otthonoktatók kiváltsága: ha van ideje a szülőnek, bárki leülhet (és valószínűleg le is ül) a gyermekével foglalkozni – csupán annyi az eltérés a többi családhoz képest, hogy mi ezt délelőttönként tesszük.

 

 

Reklámok

One thought on “Otthonoktató “tanóra” III. (a reneszánsz)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s