Mitől tart egy sztár..?

Kezembe került egy bulvárújság, amiben a sztárok mesélnek a magánéletükről.

Írnak benne egy idősebb magyar színészről is, akinek 5 éves fiú unokája van. Mivel színészünknek – bár nagyon szeretett volna – soha nem született fia, az unoka pedig sajnos az édesapja nélkül nevelkedik, magától értetődő volt a két “férfi” egymásra találása.

A boldog nagypapa szenvedélyes erdőjáró és vadász; mikor a kicsi nála van, buzgón viszi magával a természetjárásokra. Ezenkívül dögönyözi, lovagoltatja, tanítgatja – szóval… férfimintát ad neki.

Annyira képes belefeledkezni unokájába, hogy hajlamos az óvodát is elbliccelni (helyette inkább közös programokat csinál a gyerekkel), de ilyenkor számíthat az asszonyok (az anya és a nagymama) szidására.

Ha engem kérdezne (nyilván nem fog), azt mondanám neki, hogy továbbra is hallgasson a szívére és ne legyen lelkiismeret-furdalása a hiányzások miatt; kettejük tartalmas együttléte legalább olyan fontos, mint a szocializáció.