Az asszony egy napja

Az ősasszonyos írásban már említettem, hogy van Veres Péternek egy novellája (Szombat a címe), amiben az író leírja, hogy mivel telik el a napja egy asszonynak.

Ebből készítettem most egy kivonatot.

Új kép (1004)

Az asszony „elaludt” aznap, hiszen már a nap is majdnem feljött, mikor felkelt a csordás dudálásának hangjára. Gyorsan kiszalad az istállóba, hogy még meg is fejje a tehenet, mielőtt kiereszti a csordához. A fejéssel szinte nem is végzett, de siet moslékot önteni az anyadisznó elé, mert a kondás is befordult az utcába. Miközben a tehénnel és a kocával bajlódik, próbálja elhessegetni a macskákat a tejes sajtártól.

Miután kieresztette a tehenet és a kocát, le kell gyorsan szűrni a tejet, mert mindjárt itt van érte a vevő. A suszterné fél óráig is feltartja az asszonyt, aki így legalább meg tud kissé állni a rohanásban. A beszélgetést az egyik lánya zavarja meg: hívja anyját, hogy a kisbaba sír, a másik testvére meg (a nagyobbak közül egy kisebb) odapisilt a padlóra.

Mivel a kismalacokat is meg kell etetni, előbb azoknak önt egy kis moslékot, csak aztán megy be a házba a csecsemőhöz. Míg szoptatja a babát, a nagyobb gyerekek kimennek az udvarra, hogy megszedjék az eperfát, de rosszul csukják be a kertkaput, a malacok meg berontanak a veteménybe, és nagy károkat csinálnak benne; az asszony alig bírja kihajtani őket (a hirtelenjében letett csecsemő egetverő ordítást csap, akárcsak a kergetett malacok).

Új kép (43)

A kárelhárítás után gyorsan el kell söpörnie a ház elejét az utcafronton, feljött a nap, mit szólnának az emberek, ha látnák a szemetet.

Eztán a szomszédné látogatja meg az asszonyt, és míg azzal beszélget, be-bekiabál a szobába a nagyobb gyerekeknek, hogy keljenek, mert menniük kell az iskolába. Eztán rohan kiereszteni a libákat meg a csirkéket.

Jól elment a nap, már 7 óra elmúlt, az iskolásoknak kiadja anyjuk az utolsó figyelmeztetést. Közben elkezdi fésülni a lányokat, de nem tudja befejezni, mert a tejet le kell fölözni, és fel kell tenni forralni (ehhez előbb csutkát kell behozni és be is kell gyújtani). Mindeközben sikerül befonni az egyik kislány haját. A csecsemő is felébred, annak tejet önt egy cumisüvegbe, és az egyik arra ténfergő nagyobb gyerekre bízza az etetést, míg ő reggelit készít a gyerekseregletnek.

Az iskolások végre elindulnak, az anya pillanatnyilag ráér – no nem reggelizni, hanem rendbe tenni a házat: sepreget és beveti az ágyat (közben azért csipeget a gyerekek által meghagyott maradékból).

8 óra is elmúlt már: kezdődik a meszelés, ami nem halasztható, hiszen minden rendes asszony meszel és mázol szombatonként. Ez eltart délig; az anya a főzésnek még a gondolatáig se jutott el, nemhogy a megvalósításáig. Mivel a gyerekek közben elcsavarogtak a pajtásokkal a faluvégére, velük egyelőre nem kell törődni, az asszony kimegy a hátsó kertbe zöldbabot szedni a vacsorához. Munka közben beszélget a szomszédasszonnyal is, aztán a gyereksivalkodásra beszalad a házba. Leszidja a nagyobb gyerekek apraját, amiért magukra hagyták a kistestvérüket és az megütötte magát. A babát csak a szoptatás nyugtatja meg, el is alszik közben.

Új kép (103)

Az asszony nekilát a vacsorának, valamelyik arra ténfergő kislányát elküldi a boltba élesztőért. Pitét dagaszt, csirkét vág és kopaszt, főzni is kéne – igen ám, de nincs tűzrevaló, nem tud begyújtani. Miután befűt, átszalad a szomszédba kölcsönkérni a nagy tepsit; amíg odavan, a baba megint rázendített. Nemcsak a pici éhes, a malacoknak is adni kéne. Épp kapóra jön, hogy hazasomfordálnak a süteményillatra az elcsavargott iskolások, elküldi őket, hogy tépjenek füvet a malacoknak, és hajtsák haza a kislibákat, egy nagylányával meg tisztába téteti a babát.

Esteledik.

Be kell fejezni a mázolást, enni kell adni a gyerekeknek, rendbe is kell őket tenni, mert nagyon piszkosak.

Hazajön a csürhe és a csorda, a kocának és a tehénnek is enni ad (ő maga még alig evett ezen a napon), aztán mielőtt nekiállna (ülne) fejni, be kell zárnia a disznót, mert beszabadult az udvarra, és éktelen nagy pusztítást csinált; ha már ott van, a malacoknak is ad enni.

Új kép (458)

Vissza a fejéshez: besötétedik, mire végez vele.

Hallja, hogy közben hazajött az ura az egész heti munkából, a gyerekek nagy örömmel zsongják körül apjukat.

Enni ad az emberének is, aztán felmegy a padlásra leszedni a megszáradt ruhákat, majd megfürdeti a gyerekek másik részét.

Lefeküdt a család, de az asszony ekkor kezdi megfoltozni a legnagyobb fia ruháit, aki csak kéthetente jön haza a cselédségből. Ekkor kell rá mosni, varrni. Közben jut idő az urával való beszélgetésre is, elduruzsolja neki az egy hét eseményeit, a gyerekek dolgait és a pletykákat (melyik utcabeli lány esett meg).

A férje felébred 11 körül, a feleségét még mindig a pislákoló lámpafénynél találja, ahogy foltozza a legényfiú ingét. Szelíden kérleli: „gyere mán, feküdj le, az Isten azt a rongyokat, majd meglesz holnap… Mingyán dudál a csordás…”

Új kép (944)

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s