Mi is megünnepeltük a forradalom 60. évfordulóját.
A nagyobb gyerekeink korhű ruhákba öltözve vettek részt történelmi bemutatókon, ahol a fiam pesti srácot alakított, a lányom pedig orvostanhallgatót, aki a sebesülteket menti.
Néhány kiegészítés a képekhez.
A képeken látható katonák jórészt szovjet mintájú egyenruhákban vannak, az 50-es években ez volt a nálunk rendszeresített uniformis. Hogy honnan tudjuk, hogy magyar, és nem szovjet katonákról van szó? Vagy onnan, hogy Kossuth címer van a sapkájukon, vagy a nemzetiszínű karszalagról. Sokan azzal jöttek oda, hogy biztos az egyenruhások játsszák az ellenséget; de nem, ezeken a képeken mindenki magyart alakít!
A gyerekeim ruháit én válogattam össze az itthon fellelt ruhadarabokból. A lányom, mint “egyetemista”, kosztümkabátban és fehér blúzban van, amihez nyakkendőt kötött. A lábán az én karaktercipőm van, a szoknya is az enyém volt. Nagyon elcsodálkozott, mikor zoknit kellett húznia a cipőbe, de aztán elhitte, hogy akkor ez volt a divat. A fiam az apja által kinőtt tavaszi kabátot és bakancsot viseli saját nadrágja és inge mellett. A svájci sapka az enyém volt, csak nemzetiszínű szalagot kellett vennem, mert a lányom vöröskeresztes karszalagja az már megvolt, a kicsinek varrtam tavaly. Kölcsönbe kaptuk a lányomon lévő pufajkát és a szanitéc-táskát, valamint a fiamnál lévő hatástalanított PPS csigatáras géppisztolyt (közismert nevén gitárt).
És ez hatvan évvel ezelőtt így lett volna, ez jutott egyből az eszembe…
Bocs, valamiért nem láttam az előzőt. 😦
És ez hatvan évvel ezelőtt így lett volna… Pont ez jutott az eszembe…