Otthonoktató “tanóra”: élővilág

Nagyfiam most hetedikes, és a féléves biológia anyagból vizsgázik (a három égöv állat- és növényvilága).

Néhány nap alatt átvettük az anyagot, és külön öröm volt, hogy legtöbbször a kisfiam is velünk ülte körül a konyhaasztalt, hiszen állatokról és növényekről beszélgettünk és néztünk filmeket – ezeket meg ő nagyon szereti.

Majomkenyérfa (a törzsében rengeteg vizet tud tárolni)

Majomkenyérfa – rengeteg vizet tud tárolni a törzsében

A szó szoros értelmében tehát nem tanultunk, voltaképp meg igen, és elmondhatjuk, hogy a 7 éves is átrágta magát a 7.-es biológia anyagon (kár, hogy őt nem vizsgáztatják le belőle)!

Nálunk amúgy is központi helyen áll az élővilág és a természet, volt tehát néhány olyan téma, ami benne volt ugyan a könyvben, de a gyerekek már hallottak róla, ismerték (akár részletesebben is, mint ahogy a tankönyv tárgyalja), tehát ezeket nem is kellett külön átvenni.

Ismerték a BBC különböző természetfilm-sorozatait (rajongunk értük!),  – jobban belegondolva… talán elég ezeket a filmeket megnézni ahhoz, hogy a gyerek átfogó képet kapjon a 3 éghajlati öv élővilágából.

uj-kep-6

A sarkköri életet különösen emlékezetessé tette a Pingvinek vándorlása c. film, amit már régebben is megnéztek.

Szerintem a “tanulás” sokkal élményszerűbb, ha képekkel és filmekkel (esetleg saját élménnyel) szemléltetjük a tudnivalókat; a tonhal a tankönyvben egy aprócska ábra és pár sor, a mi tanulásunkban (majdnem) kézzelfogható anyaggá válik azzal, hogy filmeket nézünk egy halpiacon feldolgozott óriási állatról, vagy vidám ausztrál horgászok tonhalfogását nézzük – no és más érzékszervre is hat a fiam által reggelire elfogyasztott tonhalas szendvics.

A konzervdobozos állapotban valahogy sose látszott, hogy a tonhal ekkora...

A konzervdobozos állapotban valahogy sose látszott, hogy a tonhal ekkora…

A kókuszpálmáról se ad sokkal több információt a könyv, de mindjárt több élmény kapcsolódik a fajhoz, ha megnézünk egy polinéz férfit, aki majom-ügyességgel kúszik fel egy pálmafára, ott feltör néhány gyümölcsöt és kiissza a levüket, majd boszorkányos gyorsasággal le is mászik a fa törzsén.

Olajfaliget a a Földközi-tenger térségében

Olajfaliget a a Földközi-tenger térségében

A kávé-, banán- és kakaóültetvények világáról már volt előzetes információnk; a Friss és máris a szemétben című filmből tájékozódtunk, ahol (többek közt) egy 64 éves, megtört kameruni gazdálkodó arról panaszkodik, hogy szíve szerint családja szükségletére termelne papaját, de az állam elvette a földjét és azt bérbe adták egy banánültetvény létesítésére, így az unokái éheznek. Mikor tehát a könyvben az ültetvények világához értünk, ezt a filmet idéztük fel, néztük meg.

A tankönyvben leírják ugyan, hogy a medúzacsípés milyen veszélyes, de a neten találunk egy jó animációt, ahol be is mutatják, hogyan hatol a préda testébe a méreg (egy férfi pedig ezt szemlélteti is azzal, hogy medúzák közé hemperedik, a kamera pedig figyeli, milyen gyorsan pirosodik ki a bőre).

Az örök hóval fedett hegyek képe az már a gyerekeknek a tavaszi, erdélyi túrájukon rögzült a Fogarasi-havasokban (itt megfigyelték az övezetességet is), de a jégtakarók visszahúzódásának problémája a Hülyeség kora c. film megnézésével lett maradandó élmény. A filmben egy idős, még 82 éves korában is aktív  francia túravezető szomorúan számol be arról, hogy csak az utóbbi évtizedekben mennyit változott a Mont Blanc képe (egy év alatt 10 métert is csökkent a gleccser mérete!!). A könnyeivel küszködő és szeretett hegyét gyászoló bácsi képe mélyen belénk égett.

A bükkösök és tölgyesek szintjeit a kirándulásaink alkalmával véstük az eszünkbe a közeli hegyekben.

Hogy feldobjuk a (nem)tanulást, megnéztünk a Kengyelfutó gyalogkakukkból is néhány részt, hiszen a mérsékelt égöv füves sztyeppéjének (a prérinek) növényzete azon is jól látszik, és szerepel benne két jellegzetes állat is arról az élőhelyről (gyerekkoromban fogalmam se volt, hogy a gyalogkakukk létező állat).

Mangrovemocsár

Mangrovemocsár

Ha belegondolok, hogy az én gyerekkoromban a tanárok naptárakból és képeslapokból kivágott színes képeken mutogatták nekünk az egzotikus állatokat…! Ahhoz képest mi sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen elég csak beírni a keresőbe a fajok neveit, és máris jobbnál-jobb képeket lehet találni, az adott fajt különböző szögből fényképezve. Ismeretterjesztő filmekért se kell messzire menni, a nagyvilág szinte bejön a szobába az internet által, a valamikori tanároknak meg filmvetítőt kellett volna beüzemelni ahhoz, hogy a biológiaórát szemléletesebbé tegyék nekünk, most viszont csak egy kattintás, és máris indul a szemléltetés!

A sivatagok növényzete a Füvészkertben lett kézzelfogható - illetve kézzel NEM fogható

A sivatagok növényzete a Füvészkertben lett kézzelfogható – illetve kézzel NEM fogható

(Aki ragaszkodik a tanári előadáshoz, annak ajánlom a Videotanár – digitális tananyag ide illő előadásait, amelyekben  klasszikus módon leadják az anyagot, és ábrákat is mutogatnak. Az, hogy a gyerek a számítógép előtt ülve hallgatja az előadást, nem sokban különbözik attól, mintha az osztályteremben ülne, és ott figyelné a pedagógust.)

Azért senki ne gondolja, hogy  a tanulásunk nem áll másból, csak a számítógép előtti görnyedésből! Beszélgetünk és olvasunk is a témában (most például Kittenberger Kálmán Kelet-Afrika vadonjaiban c. művét).

A sivatagokból pedig nem sok utazással egy bambuszerdőben találhattuk magunkat

A sivatagokból pedig nem sok utazással egy bambuszerdőben találhattuk magunkat! (Szintén a Füvészkertben)

Az igazi az lenne, ha testi valónkban is meglátogatnánk az adott tájakat, de erre kevés az esély. Szegény ember vízzel főz; úgy hozom be az életünkbe a sarkköröket, a szavannát és a trópusokat, ahogy tudom (filmekkel, állatkerti és botanikus kerti látogatásokkal, útleírások olvasásával).

A bejegyzés végére pedig egy ajánló: a Pingvinek vándorlása, a Családom és egyéb állatfajták (Gerald Durrel gyermekkoráról), Cousteau kapitány egy filmje, az Amatőr természetbúvár c. sorozat, és a BBC egyik természetfilmje (rengeteg van). Ide kívánkozik a Sivatagi show is, ennek a linkjét nem találtam meg.

 

 

Advertisements

6 thoughts on “Otthonoktató “tanóra”: élővilág

  1. Szenzációsak vagytok! Imádom olvasni a blogodat. Külön köszönöm a linkeket!! Állandó, hűséges, ámde ritkán válaszoló olvasótok, Janka 😉

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s