Otthonoktató “tanóra” – Az 50-es évek

Nagyfiam kedvence a XX. századi magyar történelem, a régi filmeket is kedveljük, és a két érdeklődési kört ötvözzük azzal, hogy az 1950-es, 60- as években készült műveket nézünk.

Talán valaki azt gondolja, hogy ezek a filmek ósdiak és élvezhetetlenek, de nem, a kellő fenntartásokkal nézve (vagyis kimondva, hogy ezek bizony propaganda-alkotások) remek szórakozást nyújtanak. Profi munka mindegyik: kiváló alkotók és színészek, jó filmzene, látványos tömegjelenetek, és még humor is van bennük.

A szórakoztatás mellett óriási tanulás is, hiszen a filmek rengeteget elmondanak a kor életkörülményeiről, divatjáról, a közéletről, a szokásokról, a politikai viszonyokról. Rengeteget mondanak, de persze nem mindent; a hiányzó ismereteket szóban tesszük hozzá (és teljesen más jellegű filmekből nézzük meg). Ezekben a művekben a munkások és a parasztok boldogok, elégedettek, lelkesítő mozgalmi dalokat énekelnek, és az országban béke van. Ami hiányzik belőlük az a diktatúra megjelenítése, és nincs szó bennük a kitelepítésekről, padláslesöprésről, a recski és a kistarcsai táborokról, az erőszakos téeszesítésről, a rettegett fekete autókról, a jegyrendszerről, a csengőfrászról, a málenkij robotból hazaszállingózó túlélőkről – ezeket mind külön megemlítem.

A Dalolva szép az élet (1950) gyárának tanműhelye az ipari tanulókkal

S hogy miről is mesélnek ezek a filmek…?

Az Állami áruház-ban például Budapest látképén eggyel több híd van a Dunán, mint amennyi most áll. Ez a plusz egy híd a félállandó Kossuth-híd, ami 1946-tól 1960-ig állt. Építését pár nappal a háború befejezése után elkezdték, hisz óriási szükség volt Pest és Buda összekötésére (a kishajóforgalommal ez nem volt jól megoldható). Nemcsak az újrakezdés szimbóluma lett, hanem a modern értelemben vett újrahasznosításnak is: az építkezéshez szükséges vasat a háborús törmelékekből szedték össze.

A korabeli turistaélet idillje az Állami áruház-ban (érdemes megfigyelni a turistaöltözetet és kellékeit is!)

A Kiskrajcár című film Sztálinváros építéséről szól, aminek most alaposabban utánanéztünk. Szót ejtettünk arról is, hogy miért kellett egy agrárországot erőszakosan iparosítani. Megindító látni a filmben a csillogó szemű szereplők elszánt robotolását. Részben maguknak is dolgoztak, hiszen itt valóban mindenki kapott olyan lakást, ahol a “falból gyött ki a meleg víz”! Propaganda ide vagy oda, ez a lelkesedés valószínűleg az igazi építkezőkben is megvolt, és engem is megérintett.

Az Életjel egy megtörtént bányaszerencsétlenségről szól. Szuhakállón 1952. december 16-án betört a víz egy bányajáratba. Ketten sajnos megfulladtak, 17-en (köztük két lány) pedig meg tudták húzni magukat egy vízmentes helyen; igyekeztek nyugton maradni, hogy ne fogyasszanak még több levegőt. Az egyetlen karbidlámpájuk pár nap múlva kialudt, a 17 ember étlen-szomjan, sötétben, levegő után kapkodva kuksolt a mélyben. A felszínen eközben óriási erőfeszítéseket tettek, hogy megmentsék a bányászokat, akik örömmel tapasztalták a harmadik lent töltött napon, hogy odafentről egy vékony csövet fúrtak le, amin keresztül éltető friss levegőt fújtak, majd csokoládét, más ételt, vizet és konyakot is küldtek le. A bányászokat 6 nap után, sértetlenül sikerült felhozni! Érdekességként felelevenítjük a híres 2010-es chilei bányaszerencsétlenséget is, ahol a 33 vájár 69 napot töltött a mélyben, és az értük folytatott küzdelmet az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte.

A filmbéli nehézipari miniszter a mentésben résztvevő aktivistával beszél

A film izgalmas (bár azt lehet sejteni, hogy – propagandafilmről lévén szó – jól fog végződni), a feszültséget tapintani lehet, a fentiek igyekezete lelkesítő, a vége (a fiatal bányamentő halálával) megható – egyben felemelő. Bepillantást nyerhettünk a bányászfalucska életébe is.

A Felmegyek a miniszterhez című film a téeszesítésről szól, szórakoztató is, de azt rögtön hozzátettük, hogy a kollektivizálás a valóságban nem volt ilyen békés és ilyen vicces!

Ezekben a filmekben feltűnő (amit a gyerekek rögtön megjegyeztek), hogy a bányászok, kőművesek és vasasok közt nők is vannak! Külön feladat volt a gyerekeknek a filmekben összegyűjteni a személyi kultuszra utaló jeleket; nem volt nehéz, hiszen a falakon szinte nem lehet látni a tapétát a Sztálin, Lenin és Rákosi képektől! Összeszedtük, hogy mi utal a függetlenség elvesztésére (pl. a szovjet hadsereg katonáinak állandó jelenléte, de az is érdekes, hogy 1950-ben a magyar katonák még magyar egyenruhában vannak, bocskaival a fejükön, az 1955-ös alkotásban már szovjet mintára készült egyenruhában, vagyis gimnasztyorkában és tányérsapkában feszítenek). Külön kiemeltük, hogy az akkori hatalom milyen mélyen beleavatkozott az emberek életébe (a kohó üzemi párttitkára családi viszályokat is elsimít). Megállapítottuk, hogy milyen volt a kor ellenségképe, és hogy milyen jellemzőkkel kellett rendelkezni a pozitív hősöknek.

Ezeken kívül számtalan, apró érdekesség is van a filmekben: hogy kell nyeles borotvával borotválkozni, hogy néz ki egy esztergályos munkapadja, látható, hogy milyen kevés autó járt még akkor az utakon, a villamosokon pedig kalauzok dolgoztak. Külön öröm, hogy a filmekben a vasmunkás és a bányászéletet részletesen ábrázolják, a gyerekek ilyet is látnak, és legalább filmekből tudhatják, hogy valaha volt ipar és termelés Magyarországon.

Még egy megfigyelés: a magyar ház szentsarka megmaradt, és a funkciója se változott, csak épp alkalmazkodott az új valláshoz: a Szűzanya, Jézus és a szentek helyett Lenin, Rákosi, Sztálin (és József Attila) képe került a falra

Ez a tanulás nem tartozik a tananyaghoz, nem vizsgáztatnak belőle, ez csupán a belső igényünkből fakad.

Ez a fajta tanulás nem az otthonoktatók kiváltsága, bárki foglalkozhat ilyen módon a gyerekével.

Reklámok

2 thoughts on “Otthonoktató “tanóra” – Az 50-es évek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s