Hogyan mentse meg a Földet a gyerek?

Én nagyon örülök annak, hogy egyre több figyelmet kap a környezet- és természetvédelem, az újrahasznosítás, az egészségesebb életmód. Mi is megpróbálunk így élni, és erre nevelni a gyerekeket – már akit még kell és lehet nevelni nálunk.

Ebben a bejegyzésben összeszedtem pár gondolatot, amiket szerintem érdemes átadni a gyerekeknek a fenti témákban.

Energiatakarékossági intelmek

  • Ne pazarolja a vizet!

  • Ne égesse fölöslegesen a villanyt!

    Mikor a kisfiam kisebb volt, nagy örömet okozott neki, hogy rutinszerűen kapcsolta fel a villanyt a lépcsőházban, nappal is. Most már megérti, hogy ez pocsékolás, és nem csinál ilyet.

  • Ne szokjon hozzá hogy mindenhova autóval viszik (ha egyébként mindenhova autóval viszik).

    Fedezze fel a gyaloglás, biciklizés, rollerozás szépségeit!

    Sok családban a gyerekek imádnak tömegközlekedéssel utazni, főleg vonatozni.

  • Ne tegye a ruháját egy-két viselés után a szennyesbe! Csak akkor kell kimosni a ruhát, ha valóban elpiszkolódott!

Zero waste (hulladékmentesség) témakörben

  • Ne használjon fölöslegesen csomagoló anyagot az ajándékokhoz!

    Valamikor én is nagy csomagolóművész voltam, de fájt látni az ajándékátadás után a szeméthalmokat, amit pár perccel azelőtt még csomagolópapírnak neveztünk. Mi az ajándékot vagy olyan papírzacskóban szoktuk átadni, amit mi is kaptunk valakitől, vagy én varrok textilszatyrot direkt az ajándékátadás alkalmából. Volt már olyan, hogy az ünnepelt jobban örült a kordbársony táskának, mint annak, ami benne volt.

  • A papírnak mindkét oldalát használja rajzolásra, illetve rajzoljon olyan hivatalos levelek, tájékoztatók, egyebek hátuljára, amikre mi azt mondtuk, hogy lehet az övé.

  • Ne nyomjon ki egy kézmosásra 4-5 adagnyi folyékony szappant, és a kéztörlésre ne használjon el ipari menniységű papírtörülközőt!

  • Legyen a táskájában, hátizsákjában összehajtva egy szatyor, hogy ha vásárol, legyen mibe tennie a holmit, és ne kelljen műanyag zacskót venni!

  • Felejtse el a műanyag szívószálat! Kisfiunk egyszer kapott egy csomaggal; szomorúak voltunk, hogy minden (második) ivás után a szívószál megy a kukába. Megbeszéltük, hogy ez volt az utolsó adag szívószál az életében, a jövőben igyon pusztán a poharából.

  • Egy időben fiunk rászokott arra, hogy bankban, művelődési házban, múzeumban, stb. minden ingyen elvihető prospektusból, reklámanyagból hozott pár példányt, csak azért, mert örömet okozott neki a gyűjtögetés, és a sok színes papír birtoklása. Ezzel is fel kellett hagynia; most már elég nagy ahhoz, hogy megértse, miért nem viszünk haza kilószámra olyan cuccot amire nincs szükségünk.

  • Szokjon rá a gyerek, hogy otthonról visz vizet magával, hogy ne kelljen útközben újabb és újabb ásványvizes flakonért pénzt adni. A kisfiamnak vettünk egy nagyon szép kézműves kulacsot (butykost). Azóta szertartásosan tölti meg vízzel minden indulás előtt, és örömmel használja.

A teremtett világ tisztelete

  • Ne taposson össze játékból rovarokat, ne dúljon fel hangyabolyt, ne dobáljon köveket a patakba, ne tördelje az ágakat, ne ijesztgesse az állatokat! Ha vadon élő állatot lát, csodálja meg, és engedje el (ha megfogta)!

  • Ne dobálja el a szemetet, ha látja szedje föl!

    Ez nem azt jelenti, hogy drogos tűket vagy használt óvszert szedetek fel a gyerekekkel, de előfordult már, hogy egy kiránduláson a más szemetét is összeszedtük, és elvittük a kukáig.

    Figyelem: az almacsuma és az emberi vizelet csak a nagyváros aszfaltján számít szemétnek; az erdőben nem az! A szerves hulladéknak örülni fognak a fák, bokrok!

  • Ne szedjen vadvirágcsokrot! Bármilyen gyönyörű is a bokréta, NEM tépkedjük le a növényeket; nemcsak azért nem, mert pár óra múlva amúgy is elhervadnának, hanem azért is, mert lehet köztük védett faj.

  • Szokjon le a lufieregetésről! Miután a léggömbből kifogy a hélium, visszahull a földre és károsítja az élővilágot. Az állatok belegabalyodhatnak, vagy megehetik és megfulladhatnak tőle. Vagy egyszerűen csak szemétcafatként csúfítja a környezetet.

  • Etesse télen a kerti madarakat! Minden éhes madár egyformán értékes, nemcsak a színes cinke, hanem a szürke veréb is. Ezt azért emelem ki külön, mert egy óvodában szem- és fültanúja voltam annak, hogy az óvónő arra tanította a gyerekeket: a “csúnyább” madarakat zavarják el az ablakba kitett etetőből!

    Tehát etesse a madarakat, de ne etesse semmivel az állatkerti állatokat (hacsak nem az ott kapható csemegével)!

Újrahasznosítás, fenntarthatóság

  • Ne fintorogjon a gyerek ha jó minőségi használt ruhát kap a barátoktól (ha eleve ilyen ruhákban jár, akkor ez a pont tárgytalan). A még jó minőségű, de nem használt/kinőtt holmiját ajándékozza el! A számunkra már értéktelen dolgok mások számára lehetnek kincsek.

  • Jó, ha a gyerek tudja és látja, hogy sok holmit otthon is el lehet készíteni; idővel esetleg maga is megtanul egy-két technikát. Én varrok és szövök (szakadt pólókból rongyszőnyeget), a gyerekek szintén barkácsolnak ezt-azt.

  • Baráti társaságokban előfordul, hogy a játékok cserélődnek a családok közt. Az egyik gyerek játéka elkerül kölcsönbe a másik gyerekhez, és mire visszakerül az eredeti gazdájához, az szinte el is felejti, hogy volt ilyenje, és újra örömét leli benne.

  • Kisfiam imádja a dobozokat, ezért a helyi boltból sok ilyet hazahozott már. Főleg a gyümölcsösládákat szereti, ezek ellen nekem sincs szavam, mert valóban nagyon erősek, és – miuán bevontam őket régi, A3-as IKEA katalógusokkal – nyugodtan adom oda neki, hogy a játékait tárolja bennük.

  • Már kiolvasott könyveit elviheti a közösségi könyvespolcra (ahol van ilyen), és ő is hozhat onnan új könyveket.  Vagy legalább legyen tagja a helyi könyvtárnak!

  • Jó lenne, ha el tudná sajátítani az egyszerűbb élet elveit. Nem kell annyi holmi, főleg műanyag játékból nem – bár ezt a kicsiknek nehéz elmagyarázni, hiszen a színes/villogó holmik birtoklása önmagában örömforrás. A tárgyak nyakló nélküli vásárlása helyett a szülő törekedhet arra, hogy az együtt töltött idő minőségi és tartalmas legyen, és ennél valóban sokkal egyszerűbb megvenni egy újabb kacatot, amivel egy ideig lefoglalja magát a gyerek.

Mindezek az intelmek persze mit sem érnek a szülői példamutatás nélkül! Ha a gyerekek tudatos magatartás látnak a szüleiktől, ők maguk is ezt fogják követni felnőtt korukban.

Reklámok

7 thoughts on “Hogyan mentse meg a Földet a gyerek?

  1. De jó! De jó! Szeretem a cikkeidet. Ezt a gyerekekkel is elolvasom, kiváncsi vagyok, mit szólnak majd hozzá. Nagyon hasznosnak tartom, ha látják, hogy Anya és Apa nem egy zombi, aki csak a széles tömegek ellen tud haladni, hanem nagyon is vannak és egyre többen, akik felvállalják a felelősséget és tudatosan élnek. Szeretettel, Janka

      • Sajnos nem ihlette meg a gyerekeket, pedig kiváncsi lettem volna, hogy tetszik nekik, ahogyan ti csináljátok. Amivel én ki tudom egészíteni, az alapvetően az életmódunkból adódik, pl. ne sétálj a vetésben, mert az táplálék vagy embernek, vagy jószágnak, ne mássz fel a bálákra még akkor se, ha használhatatlanul öregek tűnik (hátha alomnak még használná a gazdája), ne boríts ki semmilyen esővizet, stb.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s