Antik mítoszok 9 évesen? Igen!

Nálunk esténként felolvasással zárul a nap (vagy filmnézéssel).

Megmondom őszintén, nekem kevés bizalmam van a mai modern gyermekirodalomban. Bár szoktam nézegetni a könyvesboltok gyermekkönyv-kínálatát, és vannak is a fiamnak kortárs írók által írt könyvei, de nem esek hasra az olyan történetektől, amikben egy mandrill meg egy orrszarvú a kétméteres hóban földönkívüliek után nyomoz (tudom, tudom, ez erős sarkítása a modern gyermekirodalomnak).

A mítoszok többezer éves történetek, és már bizonyítottak; örök emberi értékekről mesélnek, ezenfelül részei az emberiség egyetemes szellemi örökségének, és hozzátartoznak az alapvető műveltséghez. Ismeretük csak hasznukra válik majd a gyerekeinknek.

Ramayana

Mivel megtaláltam végre egy doboz alján az Indiai regék című könyvet, találomra felnyitottam, és elkezdtem felolvasni az egyik történetet.

Épp a Ramayana-nál nyílt ki, ami Ráma királyfi (Visnu hetedik megtestesülése) legendája. Mindannyiunkat meglepett, hogy mennyire érdekes volt; eleinte csak egy-egy regét olvastam fel, de aztán fel kellett pörgetni a dolgot, mert annyira kíváncsiak voltunk, hogyan folytatódik a főhősök sora.

Rengeteg erkölcsi kérdést is felvetett a mítosz: megéri-e könnyelmű ígéreteket tenni? Az ígéretet minden körülmények közt be kell-e tartani? Ne ítélj első látásra! Meddig terjed a testvéri hűség? Mekkora áldozat várható el a házastárstól? Tisztátalanná válik-e a feleség, ha egy évet egy idegen férfi fogságában töltött? Mire kötelez a bajtársi hűségeskü?

Megtaláltuk a legenda egyik filmes feldolgozását is, azt is megnéztük (eredeti nyelven, angol felirattal).

Most kezdtük el olvasni a Mahabharátát, és mondhatom, e két eposz nagyon közel hozta hozzánk az indiai kultúrát, elkezdtük például tanulmányozni a kasztrendszert, és a történelmet.

Görög és római mitológia – Ámor és Psyché, Oidipusz király, Narcisszosz és Ekho, Pygmalion

Ezeket a történeteket amúgy is meg kéne tanulniuk a gyerekeknek egy jobb iskolában, és azért is illik őket ismerni, mert közös európai kultúrkincsünk fontos részét képezik; számos más művészt is megihlettek. Például G.B. Shaw-t, aki megírta a Pygmalion-t, amiben szintén azt a témát feszegeti, hogy mi történik akkor, ha egy tudós/művész beleszeret a saját “teremtményébe”. E műből készült a My fair lady című musical, Audrey Hepburn-nel a főszerepben; ezt is megnéztük egy este. Tartottam attól, hogy a gyerekek porosnak tartják majd az 55 éves művet, de akkorákat kacagtak a filmen, hogy biztos voltam benne: élvezték (igaz, kicsit vontatottnak találtuk).

Kelta regék – Trisztán és Izolda, Artus király mondaköre

A Trisztán és Izolda annyira szép és könnyfakasztó történet, hogy sokáig nem tudtunk szabadulni a hatása alól; ezt egyébként már olvastuk tavaly, mikor a romantikát tanultuk.  Némely germán rege (olyan könyvem van, amiben együtt vannak a germán és kelta mítoszok) viszont olyan brutális volt, hogy azonnal abbahagytam az olvasását, amint megsejtettem (pontosabban előre elolvastam), hogy a főhős megöli ellensége kisfiait, koponyájukból kupát készít, és abban szolgál fel italt az apjuknak.
Szóval nem árt azért némi elővigyázatosság!

Gilgames eposz

Ez volt talán az első eposz, amivel kisfiam megismerkedett.

Nagy pálfordulások, barátság, a mulandóság elfogadása… Szép történet volt. Annyira megihlette a fiamat, hogy még egy zenét is szerzett róla a Noteworthy Composerben.

Dekameron

Igaz, nem többezer éves, és nem is mítosz, de nagy kedvencünk, és idetettem, ebbe a felsorolásba.
Leírhatatlan bájjal és nagyon szép magyar szöveggel mesél az itáliai reneszánsz mindennapokról. Mindannyian nagyon élveztük az agyafúrt kereskedők, szerelmes ifjak, csibészek, ostoba szerzetesek, kikapós szépasszonyok kalandjait. A pajzánság sem zavaró, hiszen a testiségre csak utalásokat tesz a mű (“… és még sokszor mulatták az időt egymás társaságában”).

Azt gondolom, hogy ha egy gyereknek megvan a szükséges szókincse, hogy megértse ezeket a klasszikusokat, és a szülő is kellő gondot fordít arra, hogy “feldolgozza” az elhangzottakat, akkor bátran bele lehet vágni e gyöngyszemek felolvasásába.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s