Filed under személyes

Indul a kirándulószezon!

Indul a kirándulószezon!

Mivel már nincs téli hideg, elkezdtük a túrázást. Bemelegítésként egy rövid távot választottunk: meglátogattuk az Árpád-kilátót és környékét. Szép nap volt; együtt voltunk a jó levegőn.

A gyerekek korlátozása

A gyerekek korlátozása

Amikor én kisgyerek voltam, rengeteg korlátozást és utasítást intézett hozzám a környezetem: ne fütyülj járás közben, ne nevess olyan hülyén, ne vágj arcot, ne szaladj, ne vigyorogj, ne tartsd úgy magad, ne mondd azt, hogy …, tedd le a kezedből azt, ne igyál gyorsan, ne igyál hideg/meleg vizet, ülj le, állj fel, rendes kislány nem … olvasásának folytatása

Otthonoktató hétköznapok, 2016 nyár

Otthonoktató hétköznapok, 2016 nyár

Már meséltem a tavalyi év őszéről, most bemutatom az elmúlt nyarunkat, amiről először azt gondoltam, nem nagyon lesz mit mutogatni, mert nem voltunk sok helyen, de ahogy nézegettem a képeket, rájöttem, hogy talán így is elég eseménydús és szép volt a nyarunk. Nagyfiam cserkésztáborban volt; a régió összes cserkésze együtt táborozott most; annyian voltak, hogy … olvasásának folytatása

Gyermekkorom élményei

Gyermekkorom élményei

Vidéken nőttem fel, a mostanihoz képest egy másmilyen világban. Egy kisváros széle, ami már majdnem a tanyavilág, rengeteg lehetőséget tartogatott a gyerekek számára. Nyáron naphosszat csak csatangoltam a pajtásommal és nyakunkba vettük a határt. Találtunk “elhagyott” kisnyulat, máskor kiskacsát, amiket sajnos haza is vittünk. Kilestük, hogy egy kiszáradt fában bagoly fészkel, máskor tojásain ülő fácánt … olvasásának folytatása

Gyümölcsöző hétvége

Gyümölcsöző hétvége

Megérett a cseresznye és a meggy szüleim kertjében, így hazautaztunk, hogy segítsünk nekik a szedésben. Érkezésünk megzavart egy kismadarat, akinek az odújából ádáz csipogás hallatszott (aztán visszatért a fiókáihoz) Így nézett ki a meggy a kertben, és így nézett ki a fazékban lecukrozva

Néptáncos viszontagságaim

Néptáncos viszontagságaim

Lánykoromban nagyon szerettem a mozgást és a zenét, ezért tagja lettem kisvárosunk rosszabbik néptánc-csoportjának. Csoportunk amatőr volt, nemcsak azért, mert nem ebből éltünk – nehezen is tudtunk volna ebből megélni, hanem azért is, mert valóban kezdők voltunk (bár nagyon elszántak és lelkesek). A próbák egy ütött-kopott művelődési házban zajlottak; a művészeti vezető egy jobb napokat látott … olvasásának folytatása

Megismerkedésünk története

Megismerkedésünk története

Régóta írok már a családunkról, de kifejezetten magunkról még nem sokat írtam; most ezt pótolom. A férjemmel 17 éve vagyunk házasok. De furcsa ezt kimondani… Munkahelyi ismeretség a mienk, egymással szemben lévő íróasztalaink mögött ülve lettünk kollégákból barátok, aztán pedig szerelmesek. A férjemnek, az az első emléke rólam, hogy megjelentem az állásinterjún, és a nap … olvasásának folytatása