Egy rokonomnak névnapja volt, tőlünk egy nagyobb méretű táskát kapott. Törtem a fejem, hogy mibe csomagoljam bele az ajándékot; szabálytalan alakú is volt, viszonylag nagy is. Csomagolópapíron nem gondolkodtam, szerintem pocsékolás, hogy az ünnep után úgyis megy a kukába. Persze a nagyon tudatos fogyasztók elvihetik a papírgyűjtőbe (már ha egyáltalán papírból van, és nem műanyagból). Aztán eszembe jutott, hogy varrok egy textilszatyrot.
A kész textiltáska
Volt itthon maradék kék kordbársonyom, kerestem hozzá bélésnek való krémszínű vásznat. Az anyagok színe (no meg a kinti havas táj látványa) sugallta a táska téli hangulatát, amit erősíteni szándékoztam a hópehelymintás hímzéssel.
Itt látszik a szatyor bélése is
A szatyor díszítése
Mondhatom, hogy az ünnepelt nagyon örült az ajándéknak; a csomagolásnak talán még egy kicsit jobban is. Becsületszavára megígérte, hogy ezentúl mindig magánál hordja, visszaszorítandó eddigi tetemes nejlonzacskó felhasználását. Lehet, hogy ezután minden ajándékot így adok át; igaz, több munka van vele, de talán tényleg kevesebb műanyag zacskót visznek haza szeretteim a boltokból, és legalább a maradék-anyag készletem is megcsappan. (Sajnos varrás közben nem készítettem fázisfotókat, de legközelebb fogok fényképezni, és akkor lépésről lépésre bemutatom a varrását, ami igazán egyszerű; kezdő varróknak is bátran ajánlom, hogy próbálkozzanak vele.)
almameter 
Díjazom a hasonló ötleteket! Kíváncsian várom a lépésről, lépésre képeket, mivel én nem tudok varrni így minden útmutatást szívesen veszek.
Hidd el, hogy nem bonyolult, egy ilyen szatyrot minimális tudással is el lehet készíteni. Én nagyon örülnék, ha megpróbálnád; rajtam nem fog múlni, felteszem az útmutatót hamarosan.
Csatlakozom Jutkához!
Rég szeretnék varrni valami hétköznapi tárgyat. Ez szép is praktikus is. 🙂
Kedves olvasóim kérése parancs: a hétvégén megpróbálok egy textilszatyor-varrás útmutatót készíteni.
De jó ötlet! Én is mindig textilszatyrot hordok magammal. Van olyan aminek “tokja” is van,így begyömöszölve kicsi helyet kér a táskámban. Ezért mindig van nálam 1-2.. 🙂
Hát, azért a textilszatyrot nem én találtam fel, csak annyi az érdemem, hogy ezentúl nem leszek ajándékcsomagoló-papír felhasználó, hanem kiváltom majd egy-egy vászonszatyorral. Abból sosem elég, én minden táskámba teszek egyet, de még így is előfordul, hogy amikor kéne, nincs nálam…
Nem is maga a textilszatyor a jó ötlet:)
Hanem az hogy ezt használod csomagolási módnak:) Hasznos,praktikus, környezetkímélő 🙂
Ahogy időm engedi, leülök, és megvarrok egy nagyon egyszerű szatyrot; le is fogom mérni, hogy mennyi időt vesz igénybe. Gyanítom, hogy megéri a bele fektetett időt és energiát; persze biztos egyszerűbb megvenni egy előre gyártott ajándékcsomagoló zacskót, de ez személyesebb, környezetkímélő, ráadásul még egy ötlet: ha natúr vászonból van a táska, akkor lehet rá szitáztatni babaképeket (ideális ajándék nagymamáknak karácsonyra), vagy a gyerekek kezét rányomdázva apának lehet jó ajándék. Mindennek persze feltétele valamennyi varrás-tudás, de sokan vannak itt, akik jól bánnak a tűvel (varrógéppel).
De jó lett! Igazán praktikus csomagolás. Sokszor én is úgy szoktam sajnálni, hogy időt töltök a szép csomagolással, majd a megajándékozott fél perc alatt kibontja, és után tényleg mehet a kukába a papír, különösen, ha gyerek a csomagbontó…
Nagyon tetszik az ötleted!
Igen, ha jól belegondolunk, a díszcsomagolás felesleges dolog. Legalábbis ha a környezet szempontjából nézzük. Ha megkérdeznék tőlem, hogy mit választanék: nagyon gusztusosan becsomagolják-e az ajándékomat, vagy nincs körítés, ellenben megmentünk egy fát – nem sokat tétováznék a válasszal. Nem olyan forradalmi ötlet ez a vászonszatyor, csak az jutott eszembe, hogy az ajándék csomagolása is lehet maradandó, ebben is törekedjünk a fogyasztás és a szemét mennyiségének visszaszorítására.