Az a szabály, hogy nincs szabály! – Hogyan lettem elég jó szülő?

Majdnem 20 éve lettem anya. Mikor a lányomat pokrócba bugyolálva a karomba adták a szülőágyon (majd gyorsan el is vitték, és legközelebb csak reggel láttam őt), éreztem, hogy mostantól semmi nem lesz úgy, mint ezelőtt volt. Ahogy hazahoztuk a babát a kórházból, ott nyüzsgött az egész család (már hazafelé menet az autóban is kivették a karomból … → olvasásának folytatása

Szülés – kinek az érdeme?

Egy hírportálon jelent meg a hír, hogy egy orvosnő egy repülőn, menet közben vezetett le egy szülést, ezért őt hétköznapi hősnek aposztrofálta az újságíró. Elolvastam a cikket, és megtudtam, hogy egy asszony épp Vietnám felé menet kezdett el vajúdni, és a a gégész doktornő, mint orvos, jelentkezett a személyzet “Van orvos a fedélzeten?” kérdésére, majd … → olvasásának folytatása

Családi ház – átok vagy áldás?

A 70-es, 80-as években sok család kezdett házépítésbe (amit Kádár-kockának neveztek, ha egyszintes volt). Egyrészt presztízsberuházások voltak ezek – meg kellett mutatni a helyi közösségnek, hogy mekkora házat képesek felhúzni; másrészt a szülők arra gondoltak, hogy ha a gyerekeik felnőnek, és családot alapítanak, a HÁZ felső szintjén fognak lakni. Aztán a legtöbb ilyen ház mára … → olvasásának folytatása