Tanulni örömből (az orosz nyelv és kultúra)

A gyerekeinknek évente többször vizsgázniuk kell, ehhez be kell vágni az állam által elvárt tananyagot. Emellett sokszor élvezetből, a tudásért magáért is tanulunk; olyan dolgokat, amit az állami iskolában soha nem tanítanak meg nekik, pedig a gyerekeket érdekelné (ezt elneveztem örömtanulásnak). A nagyobb gyerekeink tudják, hogy annak idején oroszt tanultam (nemcsak én, az apjuk is), … → olvasásának folytatása

Prüntyögés

Nem is tudom, hogy ez a fogalom általánosan elterjedt-e, talán igen; mindenesetre tisztázom: azt jelenti, hogy valaki (főleg gyereknek) erőltetett mézesmázos hangon és sajátos szavakkal beszél. Ti is megfigyeltétek, hogy sokak hangszíne megemelkedik, ha gyerekekhez szól? És énekelve, nyávogva szólnak a kicsikhez, ráadásul beszédüket megtűzdelik mindenféle nyakatekert, “édibédi”-nek szánt szóval. (A magasabb hangfekvés és a … → olvasásának folytatása

Modernkori guberálók

Valaha szégyennek számított a guberálás, vagyis a mások szemetesének módszeres átkutatása, használható holmikat (esetleg élelmet) keresve. Régen is csak a szegények fanyalodtak rá, és most is főleg ők keresik így a megélhetésüket. Van azonban egy mozgalom, amelynek tagjai nem azért túrják át a szemeteseket (főként a szupermarketek és piacok közelében), mert egyébként éhen halnának, hanem … → olvasásának folytatása

A talján és a katalán (Otthonoktató “tanóra” IV.)

Felemelő kulturális élménynek szentelek most egy bejegyzést, hátha más is örömét leli majd a bemutatott műben. Az egész úgy kezdődött, hogy a vasárnapi ebéd után, “nemtanulás” (hiszen ez nem “tanulás”, hanem “csak” egy érdekes “olvasmány”) címén elővettem a Nagy zeneszerzők élete c. könyvet és találomra Claudio Monteverdinél nyitottam ki. Elolvastam és megbeszéltük az életét. Monteverdi a … → olvasásának folytatása

Otthonoktató “tanóra” III. (a reneszánsz)

Talán írtam már, hogy igyekszem a “tanulást” több érzékszervre is kiterjeszteni, vagyis nemcsak beszélünk a témáról, hanem zenét is hallgatunk, gyakran a témába illő filmet nézünk (már csak az hiányozna, hogy valami ideillő ételt főzzek, így az ízérzékelés és a szaglás is jelen lenne a tanulásban – de ez eddig még nem sikerült). Valamelyik nap … → olvasásának folytatása