Egyre fontosabb számunkra a tudatosodás, a környezet védelme és a pazarlás csökkentése. Ennek jegyében elhatároztam, hogy a boltokból nem fogok hazahordani annyi nejlonzacskót – a kiváltásukra varrtam pár textilzsákot. A hozzájuk való bútorvásznat és organzát anyukám rongyoszsákjában találtam, tehát az alapanyag is adott volt. Tudom, azzal még nem mentettem meg a bolygót, ha alkalmanként pár zacskóval … olvasásának folytatása
Nagyon megtetszett ez a pöttyös anyag a boltban; maradék volt,ráadásul befogta a mellette lévő piros textil, így egész olcsón jutottam hozzá, pár száz forint volt (a piros szín már a beavatásnál kijött belőle). Körszoknyát képzeltem el belőle a lányomnak (ami kiterítve egy teljes kört ad ki), ehhez négyrét kell hajtani az anyagot, és egy körcikket … olvasásának folytatása
Arról szeretnék írni, hogy hogyan is lettem én “alkotó” ember (már ha annak nevezhetem magam). A mi családunkban nem volt az otthoni ügyeskedésnek, barkácsolásnak nagy hagyománya; volt ugyan anyukámnak egy háztartási varrógépe, de a függönyök és nadrágszárak felhajtásán kívül alig volt más munkája a gépnek. Én mindig szerettem ügyködni, de az első gyerekemig nem sok … olvasásának folytatása
Ismét egy kreatív bejegyzés: vöröskeresztes karszalagot készítettem a kisfiamnak. Szolgálai közlemény: a nyár alatt én is kevesebb energiát tudok fordítani a blogra, inkább könnyedebb témákkal jelentkezem, a komoly, elgondolkodtató írásokat ősztől várjátok!
Lomtalanítottunk itthon, és kikerült a már rég nem használt babaágy is. Maga a bútor még tökéletes állapotban van, ezt eltettük a pincébe, a matrac viszont elhasznált, nyomódott volt, ezt újrahasznosítottam: ülőpárnát csináltam belőle.
Legkisebbünk kihízta az oly nagyon szeretett mejtájt (háti hordozót), amit még én készítettem neki nagy lelkesedéssel. Mivel a gyerek már 30 kilónál is több, férfiakon kívül alig tudja bárki is megemelni (illetve megemelni még csak sikerül nekem is, hosszabb távon vinni már bajos). Azért nosztalgiázás céljából felkötöttem valamelyik nap, megállapítottam, hogy igen, ez tényleg nehéz, … olvasásának folytatása
Többen tudjátok rólam, hogy szoktam készíteni ezt-azt. Nemrégiben egy általam varrt nyuszin akadt meg valaki szeme, aki megkérdezte az árát. Én meg azt kérdeztem tőle, hogy ő mennyit adna érte. 4-500 forintot – mondta. 500-ra emelte gyorsan az ajánlatot, mikor meglátta elkerekedő szememet. Persze, hogy elcsodálkoztam, hiszen ezen a nyuszin én 3-4 órát dolgozom, és … olvasásának folytatása
Ismét egy újrahasznosított munkát szeretnék bemutatni. Volt egy felsőm, még abból az időből, mikor nem érdekelt annyira a nőies öltözködés, és hetekig farmerben és kapucnis pólóban jártam, meg ormótlan bakancsban (néha persze most is jól esik lazán öltözni, de most már fontosabb a nőiesség, mint lánykoromban). Nem tudom, Ti is észrevettétek-e, hogy a mostani pamutanyagok … olvasásának folytatása
A nagylányom szerette volna megajándékozni a padtársát, és természetesen a saját készítésű ajándék mellett döntöttünk. A nesszeszervarró tudományomat amúgy is szerettem volna fejleszteni, például ennek a darabnak már bélése is van! Persze még nem tökéletes, de alakul a dolog. Ezt a kis táskát érdemes vastagabb anyagból varrni, hogy legyen tartása, de kordbársonyból sajnos csak fekete … olvasásának folytatása
Várandóssággal kapcsolatos ez a bejegyzés is, mégpedig azért, mert ajándék lesz ez a mackó alakú ágyelő egy kisbabának, és háziipar, mert hogy én készítettem. (De elnézést kérek azoktól, akik az előző bejegyzések folytatását várták , az majd hétfőn lesz várható.) Egy régi kreatív újságból származik a szabásminta, a saját gyerekeimnek is csináltam ilyen mackót, és … olvasásának folytatása
almameter 