Otthonoktató “tanóra”: Kína

Sokat tanulunk most földrajzot, ezt mindhárom gyerek szereti, ezért Észak-Afrika után Dél-Kelet Ázsiában kalandoztunk: Kínát fedeztük fel (már amenniyre fel lehetett fedezni egy országot itthonról).

Először is megnéztük Kínát műholdon: megállapítottuk, hogy milyen a domborzata, aztán a térképről kisfiam felsorolta a szomszédait (az égtájakat gyakorolta). Új fogalommal is megismerkedett: a népsűrűséggel. Míg Tibetben 2 fő jut egy négyzetkilométernyi területre, Hongkongban ez 6480!

Aztán jött az éghajlat: mivel az ország óriási kiterjedésű, nagy válatozatosságot mutat: északi részei a kontinentális övezetben vannak (már-már a hidegben), a déliek pedig trópusi vagy szubtrópusi éghajlatúak. Mivel D-K Ázsiában voltunk, szót kellett ejteni a monszunról. (Másnap Vietnámba tettünk virtuális kirándulást, és ott szóba kerültek a mondszunerdők; ekkor tisztáztuk, hogy mi a különbség a monszunerdő és a trópusi esőerdő közt: az, hogy előbbi lombhullató.) Nagy örömömre kisfiam már tudja a főbb éghajlatok jellemzőit: hány évszak van, és azoknak mik a jellemzőik!

Szó esett aztán Kína élővilágáról, főleg a pandamacikról. Itt cukiságbombát robbantottunk a tucatnyi videóval, amit kisebb-nagyobb pandákról néztünk – a kicsi kedvéért.

A történelmet is érintettük, és nagyon lenyűgöző képeket nézegettünk a híres agyaghadseregről, hagyományos kínai épületekről, a Nagy Falról, vagy az ősi porcelánművészetről, néztünk jellegzetes kínai fametszeteket is. Emellett szó esett arról, hogy a kínaiak fogalomírást használnak.

A mezőgazdaság kapcsán néztünk filmeket a rizstermesztésről, és gyönyörű képeket a teraszos földművelésről; beszéltünk arról, hogy ez miért alakult ki.

A kultúrával is könnyen boldogultunk, mert több felvételt néztünk cirkuszművészekről, kung-fu harcosokról, de még egy kínai operába is belehallgattunk. Láttunk felvételt sárkányhajózásról.

A modern Kína kapcsán több területet érintettünk; egyik a környezetszennyezés kérdése. Mivel Kína nagyon szűkében van a termőterületeknek (területének jó része magashegység és sivatag), igyekeznek újabb földeket elhódítani a természettől (a meglévőeket pedig mind beültetik valamivel). Erősen iparosítottak is, és gyanítom, a környeztevédelemnek még nincs olyan hatékony érdekképvislete Kínában, mint a világ más tájain. Elrettentő képeket néztünk olyan városokról, ahol az emberek az orrukig se látnak a szmogtól.

Másik érdekessége az országnak a demográfiai helyzet.

Mivel a népesség már évtizedekkel ezelőtt is óriási volt, a párt szigorú egykekvótát vezetett be. Ha ez az egyetlen gyerek lány lett, a szülők nagy bajba kerültek, hiszen a lányok Kínában is férjHEZ mennek; az öreg szüleiket magukra hagyták, és azontúl a férjük családjára dolgoztak (a gyerek egyfajta nyugdíjbiztosítás is). Ezért egy időben a kínai folyók hordalék gyanánt lánycsecsemők holttesteit rakták le: az elkeseredett anyák inkább meggyilkolták babájukat, és legközelebb megpróbáltak fiút szülni. Mindennek az lett a vége, hogy mostanra milliószámra hiányoznak  a társadalomból a lányok/nők, és a házasulandó férfiak vagy raboltatnak maguknak egy lányt jó pénzért, vagy kényszermegoldások születnek: pl. több fivérnek van egy közös felesége.

Az egykepolitikával felhagytak, és az óriási népesség néha áldatlan állapotokat szül. Jó pár felvételt néztünk ezzel kapcsolatban, és beszélgettünk olyan kísérletekről, mikor a túlzsúfolt élettér megbetegítette az egyedeket.

A gyerekek az apjukkal geostratégiai és gazdasági témákba pillantottak bele.

A mai szülők nemzedéke bizonyára érzékelte a kínai gazdaság térnyerését: ma már Magyarországon is alig találni olyan települést, ahol ne lenne kínai bolt, a kínai termékek pedig elárasztják a világot. Kína egyre terjeszkedik, és nemcsak úgy, hogy elfoglalták Tibetet. Az állam termőföldet vásárol Afrikában, és kikötőket Európában (Pireusz 67%-ban az övék), Panamában pedig akkora csatornát építenek, amelyek a jövőben elkészülő giga-hajókat is fogadni tudják.

A nap végén megnéztük kedvenc travel-vloggerünk egyik bejelentkezését, amit a kínai konyháról készített (eleinte csak az angol gyakorlása miatt hallgattuk, de aztán megkedveltük a lányt, és alig várjuk, hogy újabb videókat tegyen fel).

Mindezt nagyon sok zenével egészítettük ki, hallgattunk hagyományos népzenét, de kortárs popzenét is.

Este megnéztük a Maszkok királya című kínai filmdrámát. Ezt az alkotást nagyon régen már láttuk a férjemmel, és mindkettőnket mélyen megérintett. Most végre megtaláltuk a neten!

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s