A költészet megszerettetése az otthonoktató szülő szemével

Kisfiam imádja a verseket, amiket eddig az én előadásomban kellett megismernie. Hogy avatott tolmácsolást is halljon, elkezdtem rákeresni a jutúbon a kedvenceire.

Rengeteg feldolgozást találtam: vannak a jutúbon klasszikus szavalatok legnagyobb színészeink előadásában, de sok vers megzenésített formában is fent van, más műveket elrapelnek a mai előadók, máshoz animáció is készült, de olyan vers is van, amire meg táncolnak – az alkotók tehát nagyon találékonyak.

Az, hogy a gyerek a verset nemcsak hallja (olvassa), hanem látja is, más érzékszervét is bevonja a feldolgozásba, segít rögzíteni a szöveget, és teljesebbé teszi az élményt. Mivel az én fiam imádja a zenét, a muzsika legalább annyira megfogja ezekben a művekben, mint a szöveg. És ha még látnivaló (akció, tánc, csatajelenet) is társul hozzá…!

És jöjjön néhány kedvenc versünk:

József Attila: Mikor az uccán átment a kedves

Fiatal zenészekből áll a Kávészünet Zenekar, akik nagyon szeretik feldolgozni kortárs és klasszikus költők verseit – Isten tartsa meg a jó szokásukat, és örvendeztessenek meg minket további művekkel is!

Iskolákba is járnak, ahol Trendhagyó Irodalomóra nevű előadásokat tartanak a gyerekeknek.

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

Az 1953-as, azonos című filmből tudtam, hogy egy nem túlságosan ismert zeneszerző, Szabó Ferenc írta a főcímzenét. Ez az oratórium önmagában, film nélkül is megállja a helyét; monumentális, drámai, és nagyon jól illik Petőfi művéhez: ahogy a vers prózában, Szabó Ferenc műve a zenében fejezi ki, hogy mi a forradalom.

Friss találat, és zseniális feldolgozása ugyanennek a műnek. A Fekete vitorlák című, kalózokról szóló amerikai film szereplőit szinkronizáló magyar színészekkel mondatják el a verset, mindehhez a filmből ideillő jeleneteket vágtak össze (pl. azt, hogy hogyan hánykódnak a hajók a háborgó tengeren):

József Attila: Rejtelmek

Mikor József Attila életét és műveit dolgoztuk fel tematikusan, sok versét meghallgattuk. Ez lett a kedvencünk, ebben az előadásban:

Arany János: Mátyás anyja

Mikor ezt a balladát “tanultuk”, mondatról mondatra vettük át, és értelmeztük a szöveget. Megnéztük például, hogy mi az a könyöklő (“…könyöklőn várnak az udvari cselédek”), és azt is, hogyan kell pecsétet rányomni egy levélre (rengeteg videó van a neten külünböző pecsételési technikákról). Ebből a versből tudja a gyerek, hogy mi a Hunyadi címer eredete, amit fel is ismert a múltkor egy múzeumban, egy kályhacsempén, amiért az idegenvezetőtől dicsértetet kapott. Kisfiam szereti ezt a jellegzetesen sebőferences feldolgozást.

Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán

Amikor meg a trubadúr költészet került terítékre, ezt a verset hallgattuk, ami annyira megfogta a kisfiam képzeletét, hogy ezt is meg kellett tanulnunk. A magyar műfordítást Babits Mihály készítette, ami pajkos, bájos és gyönyörű.

És egy különleges kedvenc:

Catullus: Odi et amo/Gyűlölök és szeretek

Az olasztanulás során jutott eszembe Catullus verse (odiare olaszul is azt jelenti, hogy gyűlölni). Meghallgattuk latinul, és mivel olyan rövidke, meg is tanultuk. Ez a vers alkalmas volt arra, hogy bebizonyítsuk: a műfordítás során új vers születik. Catullus művét megtaláltuk vagy 5-6 változatban magyarul, érdekes volt összehasonlítani őket.

A nagy gyerekeimet is megfogta a formabontó versmondás, mikor rátaláltunk arra a gyűjteményre, ahol híres külföldi filmek szereplőinek szájába adják a magyar verseket.

Felnevettek, mikor a sokszor látott Piszkos tizenkettő c. filmből az őrnagy Reményik Sándort kezd el szavalni a nehézfiúknak:

De az is tetszett nekik, ahogy Rambo (Gáti Oszkár) Nagy László versét mondja. A vietnámi háború itthoni feldolgozásakor mi már tanultuk a Rambo-t, mint olyan rendhagyó alkotást, ami be merte mutatni a hazatérő veteránok életének árnyoldalait is. (A filmben panaszkodik Rambo, hogy a háborúban többmillió dolláros felszerelést bíztak rá, otthon meg még egy autómosóba se tud bekerülni kisegítőnek.)

Nekem személyes kedvencem Bubik István (Forrest Gump) előadásában az Egy estém otthon c. vers, Petőfitől:

És másik nagy kedvencünk pedig ez az összeállítás:

A cím, amit ennek az írásnak adtam, megtévesztő: a verseket bármelyik szülő megszerettetheti a gyerekeivel.

2 thoughts on “A költészet megszerettetése az otthonoktató szülő szemével

  1. Nagyon jók!
    Mi tavaly a legnagyobbal ezeket imádtuk:

    József Attila: Születésnapomra

    Ady Endre: Magyar ugaron

    Babits Mihály: Messze… messze…

    Ady Endre: Párisban járt az ősz…

    …és ez is nagyon aranyos, Ady Endréről:

    Majd meglátom, idén a hetedikesemmel milyen kincseket találunk.
    Köszi a jó ötleteket!

Hozzászólás